Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-05
8 EcksteinKovács tagja az RMDSZnek, de nem bírja a bizalmát MNO • 2008. március 4. 15:06 Eckstein Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora kedden bejelentette, hogy lemond a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségéről annak okán, hogy az RMDSZfrakció úgy döntött: nem támogatja a feddhetetlenségi ügynökség létrehozásáról szóló törvényben a „nem igazolható vagyon” megfogalmazást. Eckstei n azután jelentette be lemondását, hogy a bizottság keddi ülésén négy igen szavazattal, hat nem szavazattal és öt tartózkodással elutasította a kormányrendelet azon kitételét, amely szerint a feddhetetlenségi ügynökség (ANI) vizsgálódhat a nem igazolható v agyonok esetében is. A bizottsági ülésen jelen volt Catalin Predoiu igazsá gügyi miniszter és Lidia Barbulescu, a legfelső bírói tanács (CSM) elnöke is, illetve az ANI alelnöke, Catalin Macovei. Eckstein a gyűlés után elmondta, hogy nem fejtett ki semmilyen álláspontot, de „csodálkozott” azon, hogy Frunda György tartózkodott a sz avazáson. „Lemondok a jogi bizottság elnöki tisztségéről, mert az RMDSZfrakció nem támogat” – jelentette be Eckstein. Hozzátette, hogy a „törvénytelen vagyon” kifejezés támogatása az emberi jogi bizottság tagjainak álláspontja, ez utóbbi bizottság elnök e Frunda György. A gyűlés kezdetén Frunda bejelentette, hogy két eltérő álláspont létezik, amelyekben egyezségre kell jutnia a két bizottságnak, az egyik az, hogy tízezer euró legyen az a minimális összeg, amelytől az ANI elkezdheti a vizsgálódásokat, a má sik pedig a törvénytelen és a nem igazolható vagyon kifejezések közötti különbség. vissza Koszovó mint precedens − Szász Jenő: föllobbant a román érzékenység G. F. P., vilag@hetiva lasz.hu • 8. évfolyam 9. szám, 2008.02.28 . A román politika összekapcsolta Koszovó függetlenségét a Székelyföld területi autonómiatörekvéseivel. A nemzetközi környezet adta lehetőségekről Szász Jenőt, a Magyar Polgári Párt elnökét kérdeztük. - Koszovó f üggetlensége mennyiben segítette az önök autonómiatörekvéseit? - Koszovó függetlenségének kikiáltása föllobbantotta a román érzékenységet, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy Koszovó ügyében az EU nagyobb tagállamai és az Egyesült Államok megoldást találtak egy közösségi felvetésre. Ha ennek folytatása van, akkor ez ked vező üzenet lehet mindenfajta közösségi probléma megoldásában. Én például azt mondom, hogy az Európai Unió szintjén is törvénybe kellene foglalni a kisebbségi közösségi jogokat. - Ugyanakkor vannak olyan vélemények, hogy a koszovói önállóság nem precedens értékű, és az EU, valamint az Egyesült Államok nem vállal még egy ilyen esetet. - Az erdélyi magyarság helyzete nem az albánokkal, hanem a koszovói szerb kisebbségével vethető össze. Az ő autonómiatörekvésük tanulságos lehet számunkra, de a volt Jugoszláv iában történteket más tekintetben nem vetném össze az erdélyi körülményekkel, mert míg ott a feszültségek megoldására az erőszakot választották, mi a békés párbeszédet. Az is különbség, hogy Koszovó független országot kiáltott ki, mi viszont egy államon be lül szeretnénk autonómiát kapni. Nem is beszélve arról, hogy Koszovó az EU és NATO hatáskörén kívül esik - mi pedig mindkét szervezetnek a tagjai vagyunk. Koszovó üzenete az, hogy a közösségi jogokat rendezni kell. Az erdélyi magyarság számára ez az autonó mia megadását jelentené. - A román politika ennek ellenére összekapcsolja a koszovói függetlenséget és az erdélyi autonómiatörekvéseket. - Miután választási évben vagyunk, a Koszovóban történteket sok politikai párt, és még az RMDSZ is kampánykérdésként kezeli, s gyakran összjáték tapasztalható a nacionalista Nagy Románia Párt és az RMDSZ között. Például amint valami nagyot mond Markó Béla, abban a pillanatban a Nagy Románia Párt támadást intéz ellene, és így az RMDSZ áldozatként tudja feltüntetni magát. Sok más példa is van arra, hogy az RMDSZ és a Nagy Románia Párt látszólag vetélytársként, a valóságban azonban egymás szavazatszerző csapataként jelenik meg. vissza
