Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-01
11 hogy az önállóság, a függetlenség a tartós nyomorúságot hozná, ezért vonták meg támogatásukat a függetlenségpártiaktól. Románia román többsége és a székelyföldi magyar kisebbség talán még nem tart itt. A román állam még a történelmi rettegés foglya. Még nem alkalmazza azt az európai ésszer ű brutalitást, ami nemsokára jönni fog: a székely megyéket a román fejlett részek adóiból kell fejleszteni, mi tartunk el titeket, nem ti minket. Követelőzni, zsarolni tudtok, de azután hozzánk jöttök kéregetni. Önállóak akartok lenni? Tessék, tartsátok el magatokat! Azt hiszitek, hogy Budapest segít? Akkor emlékezzetek a 2004. decemberi népszavazásra! Azt gondoljátok, hogy Brüsszel ajándékokkal jön? Akkor kezdjetek el pályázni Európában! Székelyföld nem a román nacionalizmus, hanem saját szegénysége és a r omán állami költségvetés foglya. A kolozsvári, nagyváradi, aradi, temesvári, szatmári, szórványban élő, a román meginduló gazdasági dinamikából részesülő magyarok már pontosabban felfogták, hogy mire megy ki a játék. Ez szedi ketté az RMDSZt. Kelle, le hete magyar gazdasági és kulturális autonómia a székely megyékben? Jót vagy rosszat tesze ennek a koszovói példa? Kell. Minél inkább fog, és fog Románia európaizálódni, piacosodni, annál kevésbé lesz érdekük a románoknak az egységes és központosított nem zetállam. Valamennyi európai állam - Spanyolországtól NagyBritanniáig, Itáliától Németországig - példája bizonyítja, hogy a fejlődés regionalizálódást, és ahol etnikai, nemzeti kisebbségek vannak, ott nemzeti autonómiákat hozott. Koszovó rövid távon rossz at tesz. Felébreszti a történelmi holtakat. De már egykét év múlva meg fogja mutatni mind a román, mind a magyar oldalnak, hogy nem, vagy rossz precedens. Magyarországnak a nagynagy csöndet kellene választania. Helyes volt, hogy megpróbált anyagi kárpó tlásokat javasolni a nemzetközi közösségnek (Surányiterv). Ez azt mutatta, hogy törődünk a szerbek és az albánok anyagi boldogulásával. Kár, hogy a magyar kormány nem tette határozottabban és hangosabban. Mindezen túl vagyunk. Óvatosan az elismeréssel. El nem ismerni a nyugati világgal és saját hosszabb távú érdekünkkel szemben aligha lehetséges, ám túl gyorsan tenni semmiképpen sem indokolt. Százszor, ezerszer kell mondani, és valóban gondolni is, hogy a kisebbségi magyarokra nézve Koszovó bizonyosan nem precedens. A vajdasági magyarokat komolyan érintheti, hogy mikor és mit teszünk. Véleményük figyelembevétele nélkül semmit nem szabad tenni. Ha nem tudunk pozitív példa lenni, legalább ne legyünk negatív példa. Garton Ash szép mondatban emlékszik meg ról unk. "Szerbiának mégis van választása: évtizedekre impotens sérelmi politikába süllyed, mint a trianoni szerződés utáni Magyarország, vagy az európai utat választja, a nemzet újjáépítését, mint a mai Magyarország." Remélem, nemcsak szép, hanem igaz is ránk e mondat. Remélem, hogy nem azt üzenjük innen, hogy "nem, nem, soha", hogy lassan kilencven év után is "vesszen Trianon". A magyar választók többsége túl van ezen. A kisebbség pedig nem tudja, hogy mit kockáztat a mások, éppenséggel a székelyföldi magyaro k bőrére. "Életünket és vérünket, de a zabunkat nem!" A magyar választó, beleértve a jobboldaliakat, egy fillért nem kíván áldozni se a koszovói függetlenek anyagi fölemelésére, se a hozzánk sokkal közelebb álló, határon túli magyarokéra. Körül vagyunk vév e ugrásra kész, sértett nacionalista nemzetállamokkal, Szerbiától Romániáig, Ukrajnától Szlovákiáig. Most mindenki álljon föl, és maradjon csöndben. És gondolkozzon, hogy mit tett azért, hogy megszülessenek a magyarmagyar megállapodások, hogy a határon tú li magyarok gondját ne csak szívére, hanem vállára is vegye. vissza Kossuth Lajos kontra román szociáldemokraták Népszava • 2008.03.01. Pártjuk megróni készül azokat a kolozsvári szociáldemokrata önkormányzati képviselőket, akik a városi tanácsülésen megszavazták, hogy Kolozsváron utcát nevezzenek el Kossuth Lajosról – erősítette meg pénteken Remus Lapusan, a román Szociáldemokrata Párt (P SD) helyi szervezetének elnöke. Lapusan felszólította Emil Boc polgármestert: vonja vissza a huszonnégy utca elnevezéséről szóló határozatot, amelyet a legutóbbi tanácsülésen fogadtak el. Mint elmondta, a szociáldemokraták „nem tudták, hogy tulajdonképpen mit is szavaznak meg, pusztán az RMDSZ egyik tanácstagjának erősködése miatt adták le voksukat”. Lapusan közölte, hogy ő nem vett részt a szavazáson. „Kollégáim súlyos hibát követtek el, és minden bizonnyal megrovásban részesülnek a történtek miatt” – jel entette ki.
