Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-05
16 Elsöprő demokrata diadal Szabadkán A Vajdaságban a szavazásra jogosultak több mint 70 százaléka ment el voksolni, s a zömében magyarok lakta területeken Tadics messze megelőzte ellenfelét – Szabadkán például a voksok több mint 90 százalékát szerezte meg az MTI szerint. vissza Belgrád Európát választotta Népszava 2008.02. 05. Belgrádban hajnalig éljenezték Borisz Tadicsot. Nincs ebben semmi meglepő, Szerbiában szeretnek ünnepelni, egyegy sportsiker után is hatalmas embertömeg lepi el az utcákat. Ez a dáridó azonban kicsit más volt, mint a többi. Hiszen jóllehet, egy vil ágraszóló sportsiker is napokra megváltoztathatja az emberek hangulatát, ám ezúttal sokkal többről volt szó. Szerbia jövőjéről. Arról, hogy Európát választjae az ország vagy visszatér megannyi szenvedést hozó múltjához. Persze az elmúlt években sokszor mo ndtuk már, hogy déli szomszédunk válaszút előtt áll, ám most valóban komoly veszély leselkedett az országra. Az ultranacionalista szerb radikális elnökjelölt, Tomiszlav Nikolics győzelme esetén Szerbiát ismét az elszigeteltség fenyegette volna, visszatérhe ttek volna a régi vészjósló idők. Az elnökválasztás második fordulóját megelőző előjelek felettébb kedvezőtlenek voltak. Az első felvonásban Nikolics majdnem öt százalékkal utasította maga mögé Tadicsot. S úgy látszott, a szerb radikális vezetőnek szinte gyerekjáték lesz összekuporgatni a végső győzelemhez szükséges plusz tíz százalékot. Ráadásul Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök is cserbenhagyta Tadicsot. Nem állt ki az elnök mellett, ami azért is érthetetlen, mert Kostunica kormányában több demok rata párti miniszter foglal helyet. A végeredményt tulajdonképpen egyetlen kézlegyintéssel elintézhetnénk, hiszen majdnem megismétlődött a négy évvel ezelőtti eredmény: Nikolics csak 0,4 százalékkal ért el jobb eredményt az akkorinál, Tadics pedig két és fél százalékkal kevesebb voksot söpört be. Ám különösen aggasztó, hogy az ország még megosztottabb, mint négy évvel ezelőtt. Kinek a hibája mindez? Csak a radikálisoké, akik ultranacionalista szólamaikkal ma is sokak szemében népszerűekké tudnak válni, fü ggetlenül attól, hogy a Nagy Szerbiát felvázoló jövőképüknek semmiféle realitása sincs? Netalán Vojiszlav Kostunica miniszterelnök, a szerb belpolitika egyik legellentmondásosabb figurája, aki demokrata politikusnak próbálja feltüntetni magát, ám nacional izmusával megannyi bajt okozott hazájának? Vagy a demokraták, akik nem tudták megértetni a szerb közvéleménnyel, hogy azt európai útnak nem lehet alternatívája? Nyilván minden politikai erőnek megvan a maga felelőssége. Az azonban nem kétséges, hogy Szerbi a sem gazdaságilag, sem politikailag nem heverte ki a milosevicsi múltat. Külső segítségre lenne szüksége. Az Európai Uniónak bizonyos gesztusokkal meg kellene mutatnia: igenis szüksége van az országra, s Európa nem létezhet Szerbia nélkül. Az EU elszala sztotta ezt a lehetőséget azzal, hogy még a stabilitási egyezményt sem írta alá az országgal. Egyelőre megjósolni sem lehet, hogy Szerbia mikor válhat az EU tagjává. Oroszország ügyesen használta ki ezt az űrt. Moszkva hatalmas befolyást szerzett a szerb e nergiaszektorban, a Gazprom szabadon terjeszkedhet az országban. Szerbia Tadiccsal az európai utat választotta ugyan, de Európa még mintha nem ismerte volna fel azt: nem veheti félvállról Belgrád ügyét, nem engedheti meg azt, hogy az országot gazdaságilag teljesen átengedje Oroszországnak. Pedig sajnos ez történt, s ez már csak azért is érthetetlen, mert ha az EU valóban ki akarja építeni a Nabucco gázvezetéket, akkor nem nézheti kívülállóként a Balkánon zajló eseményeket. A szerb elnökválasztási kampányb an Nikolics azt ígérte, hogy hazáját Moszkvához közelíti. Tadics azonban ügyesen kifogta a szelet a vitorlájából azzal, hogy Moszkvába látogatott, ahol Vlagyimir Putyin roppant szívélyesen fogadta. Sőt sokat elárult az oroszok Szerbiapolitikájáról, hogy a mikor néhány napra rá Nikolics is az orosz fővárosba látogatott, az orosz elnök „nem ért rá” arra, hogy személyesen találkozzon vele. A mostani kampány Koszovó közeljövőben várható függetlensége miatt nem volt átlagos. Tadics mérsékelt álláspontot képvis el ugyan a tartomány státusával kapcsolatban, de azt azért ő sem jelenthette ki, hogy belenyugszik a tartomány függetlenségébe. Amikor múlt héten váratlanul feltűnt Koszovóban, egyenesen azt
