Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-29
23 az utóbbi időben középázsiai politikáját, hogy az itt kitermelt kazah és türkmén földgázt kizá rólag saját magán keresztül engedje ki a nemzetközi piacokra. Ezen persze felháborodhatunk, de ez jottányit sem változtat a helyzeten, s ami sokkal rosszabb, nálunk sokkal erősebb nemzetközi tényezők sem nagyon tudják megmásítani. A Nabucco projektje is t öbb sebből vérzik. A legnagyobb problémája az, hogy egyelőre nincs a láthatáron kellő mennyiségű, azt feltölteni képes gáz. Azerbajdzsán önmagában erre csak óriási beruházások és az állítólagos mesés azeri gáztartalékok igazolása után lesz képes, de a legj obb esetben is csak a következő évtized végére. Lényegében hasonló a helyzet Türkmenisztán és részben Kazahsztán esetében is, azzal a további nehézséggel, hogy a Kaszpitenger státusának rendezetlensége, s ennek következtében az ún. transzkaszpi vezeték hi ánya erősen problematikussá teszi a türkmén és a kazah földgáz Nabuccóba történő átpumpálását. Arról pedig, hogy a helyzet még egy ideig így is maradjon, Moszkva és Teherán közösen gondoskodik. A Nabucco legnagyobb „versenyhátránya” azonban a Déli Áramlatt al szemben döntően abból fakad, hogy míg az utóbbi esetében maga a bepumpálandó gáz tulajdonosa, vagyis Oroszország is részt vesz a projektben, addig a Nabuccót olyan üzleti szereplők akarják megépíteni Európáig, akik nem rendelkeznek a kitermelőhelyek és az ott kitermelt földgáz felett. A Déli Áramlat bírálói az utóbbi évben gyakran idézték a magyar kormány gázvezetékekkel kapcsolatos politikájának amerikai kritikáit. Ám egy szót sem szóltak arról, hogy Washington akkor lendíthetne nagyot a projekten, ha m ondjuk leülne tárgyalni Iránnal. Ott ugyanis a Nabuccóba is elegendő gáz van. vissza A szerző biztonságpolitikai szakértő Tálas Péter Fekete március Csángóföldön is? – Magyarellenes tüntetés Nagypatakon Erdély.ma [ 2008. február 28., 16:47 ] Nagypatak 2007. novemberétől működő oktatási helyszíne a Moldvai Csángómagyar Szövetségnek. Két magyarországi tanító, Maczó Balázs és Varga Máté vezet iskolán kívüli okatást itt, jelenleg 30 fős gyermeklétszámmal. A magyar órák hel yszíne egy, a szövetség által bérelt ingatlan, ahol a gyermekek teljesen szabad elhatározásból látogatják az órákat szabad idejükben, az állami oktatás után, délután 2, illetve 3 órai kezdettel. Az elmúlt három hónapban a gyermeklétszám gyarapodása azt mu tatja, hogy szívesen érkeztek a magyar órákra a tanulók, az órák nagyon jó hangulatban teltek. Senkinek semmiféle atrocitásban nem volt része azáltal, hogy magyar oktatás, illetve tanulás folyik Nagypatakon. 2008 január elején hírt kaptunk arról, hogy az egyik romániai politikai párt nagypataki képviselői aláírásgyűjtést szeretnének szervezni a helyi magyar oktatás ellen. A birtokunkba jutott nem hivatalos információk szerint ezt a polgármester elé szerették volna terjeszteni. Ezt követően 2008. február 20án a Csángó kérdés a Koszovói helyzet kontextusában címmel az 1 TV Bacau vitaműsort szervezett, ahová Hegyeli Attilát, a csángószövetség oktatási felelősét is meghívták. A műsorban az oktatási program vezetője nem csak műsorbeli partnereivel beszélgetett, hanem a betelefonálók kérdéseire is válaszolt. Ekkor hozta tudomásunkra a nyilvánosság előtt egy nagypataki származású fiatalember, hogy a faluban bejegyzés alatt áll egy szervezet, tucatnyi taggal, amely a magyar oktatás megszüntetésén dolgozik. Felmérés készül, amelyben a csángószövetség tevékenységeinek jogosságát és hasznát firtatják majd, illetve tájékoztatják a lakosokat arról, hogy a gyerekeket kihasználva szövetségünk erőszakos elmagyarosítást végez. Ezzel párhuzamosan több román médiaorgánum is é rdeklődött a helyszínen gyerekektől és szülőktől, hogy miért tartják jónak a magyar órákon való részvételt, illetve az eddig meg nem nevezett ellenszervezet vezetője is többször találkozott a magyarul tanulókkal és szülőkkel, és „felvilágosította" őket a r ájuk leselkedő „veszélyekről". Sajnos a helyi állami iskola sem maradt semleges, helyet adva az egyik ilyen találkozásnak, amelynek során a gyerekeket igyekeztek lebeszélni a magyarórákon való részvételről. 2008. február 26án a szokásos délutáni magyarórá n már csak egy gyermek jelent meg, aki elmondta, hogy többé nem tudnak hozzánk jönni, mert az iskolában megfenyegették őket. Elmondása szerint a román- és a történelemtanár rossz érdemjegyeket helyezett kilátásba, amennyiben továbbra is látogatják a magyar nyelvű foglalkozásokat. 2008. február 27én a falu több pontján kifüggesztettek egy színes plakátot, amely retorikusan kérdezi a helybelieket, hogy román avagy magyar földe Nagypatak, hogy tudnake a helybeli magyar foglakozásokról.
