Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-29
19 szervezete megszüntetését és ezt bizonyítani is tudja. Hozzáteszi, meggyőződése, hogy a Legfelsőbb Bíróság helyt ad fellebbezésüknek. Bósza a levélben felhívja a figyelmet többek közöt t arra is, hogy az autonómia európai megoldás a nemzeti kisebbségek problémáira, nevezetesen a szlovákiai magyarok asszimilációjára és diszkriminálására. A komáromi autonómiaharcos kijelenti: egyetért Ficóval abban, hogy a területi autonómia a legnagyobb garancia egy ország területi egységének megőrzésére és arra, hogy ne változzanak meg az államhatárok. Ezzel kapcsolatban Bósza szó szerint idézi Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök szavait, melyek a Robert Ficóval lezajlott tavaly októberi találkozó u tán tartott közös sajtótájékoztatón hangzottak el. Ekkor Kostunica kifejtette, Koszovó kérdését nem lehet a nemzetközi jog megsértésével megoldani, hanem az európai gyakorlatnak megfelelően egy nagyon magas fokú autonómiával, olyannyira széleskörű autonó miával, amilyenre még az EUban sincs példa. „Robert Ficóval, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökével egyetértettünk abban, hogy ez a megoldás azért helyes, mert a jövőben lehetőség van a módosítására, míg Koszovó függetlenné válása után erre nincs lehető ség” – idézi Kostunicát a levélben. Bósza a fentiek alapján kijelenti, nem érti, hogy a szerbiai területi autonómia miért garancia a határok megőrzésére, míg Szlovákiában ez pont az ellenkezőjét jelenti, azaz a köztársaság felforgatását. Hozzáteszi, hogy Szlovákiában irredentának, revizionistának nevezik azt, aki békés eszközökkel harcol a területi autonómiáért és Mongóliába, de legalábbis Magyarországra küldik őt. Arra is rámutat, hogy Európában még egyetlen autonómiából sem jött létre közvetlen módon ön álló állam. Bósza levele végén kijelenti, semmi mást nem akar, csak azt, hogy Fico tartsa be Rasmussennek tett ígéretét, miszerint támogatni fogja a kisebbségi jogokat és az Európai Unióban mindennapinak számító demokratikus megoldásokat. vissza Puccs Népszabadság • Nagy N. Péter • 2008. február 29. A Neue Zürcher Zeitung tegnap reggel megjelent elemzése szerint Magyarországon a népszavazás a politikai gyűlölködés újabb szélsőséges megnyilvánulásait vetíti előre. Néhá ny órával azt követően, hogy az Európaszerte számon tartott svájci lap e véleményt közzétette, Orbán Viktor Losoncon több mint kétszáz szlovákiai és magyarországi résztvevő, parlamenti és önkormányzati képviselő, régiófejlesztési szakember jelenlétében re ndezett konferencián bejelentette, hogy Magyarországon puccs van. A nem kifejezetten belbiztonsági feladatokra specializálódott hallgatóság meglepődhetett azon, hogy ezt a súlyos információt épp rájuk bízzák ott, Szlovákiában, e korai órán. Csak a legébere bbek kötötték össze ezt a drámai felütést azzal, hogy néhány óra múlva Moszkvában a puccsistának nevezett magyar miniszterelnök aláírja a kormányközi megállapodást a Déli áramlat gázvezetékrendszer létrehozásáról. A szignó elé kellett odavetni a (vas)keszt yűt. A puccs vagy államcsíny a hatalom megragadására irányuló tevékenység, többnyire erőszakosan, katonai erőt alkalmazva. A hatalmat ilyenkor egy szűk réteg ragadja magához törvénytelenül. Napjainkban DélAmerikára, afrikai és óceániai régiókra jellemző - a lexikon szerint. Orbán Viktor másként látja. Hatalmon lévő kormány puccsolja magát még inkább kormányra - vagy mi? Nyomában tegnap Szijjártó Péter és Répássy Róbert is bejelentette: itt a puccs. Ez azonban nem számít. Navracsics Tibor, szintén a Fid esz második vonala nevében ugyanezekben az órákban - megtekintve a szerződést - közölte, hogy a Fidesz továbbra is kifogásolja, hogy a Déli áramlat gázvezetékről szóló oroszmagyar szerződést az aláírás előtt nem ismerhette meg a magyar közvélemény. Kifogá solják - ez nem az a nyelv, amit a pártelnök használ. De ez sem számít.
