Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-28
26 SZERB UTÓVÉDHARCOK KOSZOVÓÉRT − Kármentegetők Hvg 2008. február 27. 00:00 | küldés Belgrád orosz segédlettel újabb offenzívát indított a függetlenségét kikiál tó Koszovó visszaszerzésére. Egyre több jel utal arra, hogy Szerbia beérné ÉszakKoszovó Szerbiához csatolásával. Repkednek a milliárdok az utóbbi napokban Szerbiában. Belgrád ugyanis leltárt készít arról, milyen értékben maradt tulajdona Koszovóban, am ely február közepén egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét (HVG, 2008. február 23.). A fő érték a világ ötödik legnagyobb lignitmezője: szerb források 20 milliárd tonnányi kitermelhető készletet emlegetnek, míg az egykori délszerbiai albán többségű tartom ányt 1999 óta irányító ENSZkormányzat (UNMIK) 15 milliárd tonnányit. Az új miniállam középső és nyugati körzeteiben található - több mint ezer évre elegendő - lignitkincs értéke több százmilliárd euró. Szerbia magának követeli a Koszovó északi részén lévő trepcsai bánya- és iparvidéket is, ahol a jugoszláv időkben több tucat tárnából hoztak fel cinket, ólmot, ezüstöt és más színesfémeket. A bányákra alapozva hatalmas üzemek is épültek, amelyek azonban az utóbbi évtizedben már nem működtek. Elkészült a Kos zovóban maradt szerb vállalati tulajdonok listája is. Eszerint a 2 millió lakosú országban 1500 szerb állami tulajdonú objektum maradt, a legnagyobb értéket - mintegy 1,5 milliárd eurónyit - az EPSZ áramszolgáltató holding lerakatai képviselik. A többi - e gyebek mellett bányaipari, energiaipari, illetve közlekedési - ingatlan visszaszerzésére (vagy legalábbis a kártalanítás érdekében) Belgrád a hágai Nemzetközi Bírósághoz akar fordulni. Sietnie kell, a koszovói hatóságok azt tervezik ugyanis, hogy pár hónap on belül privatizálják az egykori szerb állami vállalatokat. Szerbia jogi úton igyekszik visszaszerezni tulajdonait, és láthatóan az a veszély sem fenyeget, hogy kereskedelmi blokád alá vonná a renitens albánokat, vagy nem szállítana áramot Koszovóba. A s zankciók ugyanis elsősorban Belgrádot sújtanák: szerb vállalatok évi 300 millió euró értékű árut, elsősorban élelmiszert adnak el Koszovóban, s blokád esetén szinte azonnal helyükre lépnének a lesben álló török, szlovén és egyéb versenytársak. Az áramszáll ítás leállítása pedig azt jelentené, hogy Koszovó mellett Macedónia és Bulgária egy része is villany nélkül maradna, s Szerbiát joggal vádolnák az egységes délkeleteurópai áramhálózatból adódó kötelezettségei megsértésével. A nemzetközi politika színpadá n ugyanakkor Szerbia igyekszik elérni a koszovói függetlenség elismerésének visszavonását. Vojiszlav Kostunica miniszterelnök vasárnap is felszólította Washingtont Pristina elismerésének semmissé tételére. Belgrád emellett Moszkvával karöltve akadályozza K oszovó felvételét a legfontosabb nemzetközi szervezetekbe, az ENSZen kívül például az IMFbe. Moszkva ismét támogatásáról biztosította ugyan Szerbiát a kétoldalú gazdasági és politikai együttműködésről Belgrádban tartott hétfői tárgyalásokon - ahol Dmitr ij Medvegyev orosz miniszterelnökhelyettes és Gazpromvezér, a hét végi orosz elnökválasztás legesélyesebb indulója, valamint Szergej Lavrov külügyminiszter is részt vett , felzúdulást váltott ki, hogy a múlt héten az egyik állami orosz tévé, a Rosszija műsorvezetője durván megsértette Szerbiát és polgárait. "Nem szabad elfelejteni, hogy néhány évvel ezelőtt a liberálisok ígéreteitől elkábult szerbek tömegesen kísérték utolsó útjára Belgrádban a Nyugat bábját, Zoran Gyingyics miniszterelnököt, aki tönkret ette a legendás szerb hadsereget és titkosszolgálatot. Ráadásul kiadta Hágának a szerb nemzeti ellenállás hőseit. Igaz, ezért meg is kapta a megérdemelt golyót" - értékelte az öt évvel ezelőtt meggyilkolt kormányfő tevékenységét Konsztantyin Szjomin kommen tátor. Koszovóban közben folytatódnak a szerb tüntetések. A demonstrálók célja, úgy tűnik, hogy mindenáron elválasszák a szerb többségű ÉszakKoszovót az albánok lakta térségektől. A helyiek az utóbbi napokban több illegális határátkelőt is felállítottak Észak- és DélKoszovó között, s csak a békefenntartó Kforerők felszólítására egyeztek bele az ellenőrző pontok eltávolításába. Helyi források szerint a szerbek célja, hogy a feszültség fenntartásával állandósítsák a Kforjelenlétet a szerbeket és albánoka t elválasztó, még nem létező belső határon, s ezzel olyan helyzetet teremtsenek, amely később alapot adhat a szerblakta területek Szerbiához való visszacsatolásához. Pristinában mindeközben kijelölték az országot elismerő államok nagykövetségeinek otthont adó, Új Pristina nevű diplomáciai negyed helyét. vissza
