Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-28
24 mennyiségétől függ. Az értékeltek az idén körülbelül hetven fővel többen lennének, csak hogy a rendszerből kikerültek a szakállamtitkárok és a kabinetfőnökök, így az ő éves jutalmuk maximumát nem korlátozták, ugyanúgy, ahogy a szintén a TÉRen kívüli politikai tanácsadókét, ügykezelőkét és munkavállalókét sem. Tavaly összesen 3,2 milliárd for intot oszthattak szét jutalomként a tárcáknál, amelyet céltartalékból további 1,7 milliárddal egészített ki a kormány, ebből főleg a TÉRen kívüli dolgozókat jutalmazták. 2007ben átlagosan 2,8 havi illetményt kapott prémiumként egy vezető, a nem vezetői p osztokon dolgozók 2,2 havi pluszpénznek örülhettek. A korábbi években fizetett jutalmakhoz képest ez egy kicsit nagyobb összeg volt, az idén átlagosan 2,1, illetve 1,7 havi illetményre számíthatnak a közszolgák. A szórás azonban nagy lesz, egy kiválóan tel jesítő miniszteri tanácsadó kétmilliónál is többet kaphat, de a középiskolát végzett köztisztviselők jutalma is elérheti a nyolcszázezret. Az érintett létszám emelkedése miatt a jutalomkeret is nőtt, a tárcáknál lévő több mint 3 milliárd forinton túl célt artalékként további 12 milliárd áll rendelkezésre. Bár évente csak egyszer van kötelező teljesítményértékelés, a módosított TÉR lehetőséget ad arra, hogy a vezető és a beosztott közötti féléves áttekintő beszélgetés alapján a főnök részjutalomban részesít se azokat, akik legalább jó minősítésre számíthatnak munkájuk megítélésekor; míg az előlegeket augusztus 15ig, addig az éves jutalmat december 15ig kell kifizetni a dolgozóknak. Az új TÉR rendszer legnagyobb változása, hogy „puhítottak” az úgynevezett kö telező eloszlás arányain, így az egyes minősítési kategóriákba az idén többen kerülhetnek, mint tavaly. Vagyis több „kivételes”, „magas szintű”, illetve „jó” teljesítményt nyújtó lehet, sőt, 2008ban egy újabb értékelési kategóriával több lesz, a „megfelel ő teljesítményű” munkatársak is kaphatnak minimális összeget, ám azoknak, akiket a főnökük „fejlesztésre szorulónak” ítél, továbbra sem jár jutalom (2007ben mindössze 31 ilyen dolgozó akadt). A közigazgatási TÉR egyébként jelenleg az Alkotmánybíróság (AB) döntésére vár, hét minisztériumi szakszervezet ugyanis megtámadta, mondván: nem igazságos a kötelező eloszlás elve, illetve, hogy azok a közszolgák, akik nem értenek egyet az értékelésükkel, csak a munkaügyi bíróságon kereshetnek jogorvoslatot, „házon bel ül” nem. A módosított rendeletben a százalékok „puhítása” az előbbin segít, míg az utóbbi esetén az úgynevezett kontrollvezetőhöz fordulhat a közszolga, ha vitatja a minősítése helyességét. Mindenesetre érdekes helyzet állna elő, ha az AB alkotmányellenes nek ítélné a TÉRt. Az Országos HRbenchmarkfelmérés tavalyi adatai alapján ugyanis a hazai vállalatok közel kétharmada alkalmaz valamilyen típusú teljesítményértékelési módszert, ám így az is kérdésessé válhat, hogy ezek a rendszerek kiálljáke az alkotm ányosság próbáját. A versenyszférában alkalmazott harmadik leggyakoribb módszer épp a közigazgatásban is használt mérési mód. E szerint a dolgozó először önértékelést végez, ezt követi a vezetővel történő beszélgetés, e kettő alapján alakul ki a minősítés végeredménye. vissza