Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-28
15 A kül kapcsolati stratégia három legfőbb eleme az EUban versenyképes, a régióban sikeres, a világban felelős Magyarország - mondta Göncz Kinga kitérve arra is: a tervezet olyan területeken fogalmaz meg célokat, mint a biztonság- és gazdaságpolitika, migráció, k örnyezet, kultúra. Éppen ezért nem elsősorban külpolitikai, hanem külkapcsolati stratégia - tette hozzá a külügyminiszter. vissza A francianémet ellentét fő oka: a Mediterrán Unió terve - HÁTTÉR Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti: Párizs, 2008. február 27., szerda (MTI) - A Nicolas Sarkozy francia elnök tavaly májusi hivatalba lépését követő átmeneti felmelegedés után a németfrancia kapcsolatok megromlottak, különösképpen a francia kezdeményezésű Földközitengeri Unió terve miatt. Az utóbbi napokban két bilaterális találkozót mondott le a berlini kormány. Először június 9re halasztották Sarkozy és Angela Merkel német kancellár eredetileg március 3ra tervezett németországi csúcstalálkozóját, majd a ga zdasági miniszterek keddre tervezett megbeszélése is elmaradt. Hivatalos indokként a franciák elfoglaltságát említi mindkét ország, de valójában nyílt titkok, hogy Sarkozy és Merkel között számos kérdésben merültek fel nézeteltérések, amelyek közül a Földközitengeri Unió terve okozza a legnagyobb ellentétet. Ennek feloldása nélkül elemzők szerint Berlin nem is akar tárgyalni az olyan kevésbé fontosnak tűnő ügyekről, mint például a közös európai gazdasági irányítás problémája. Franciaország az év második felében tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. Sarkozy ter vei szerint a Földközitengeri Unió elindítása lenne a francia elnökség egyik legjelentősebb kezdeményezése. A francia elnök a július 14i nemzeti ünnepen a 27 tagállam államfőinek és miniszterelnökeinek részvételével csúcstalálkozót tervez Párizsban, amel yet előző nap a Földközitenger menti országok vezetőivel történő nagyszabású találkozó előzne meg. Ez az, ami valójában nem tetszik Angela Merkelnek és a német diplomácia jelezte: elképzelhető, hogy Berlin nem képviselteti magát a párizsi EUcsúcson - írt a Pierre Rousselin a Le Figaro című napilapban kedden közölt elemzésében. A német kancellár szerint Párizs a nem mediterrán országokat kizárná a unióból, amivel "munkamegosztást" vezetne be Európában: KeletEurópát Németországra bízná és megtartaná mag ának a déli országokat, s ezzel a tagállamok közötti összetartást veszélyeztetné. Az elemző szerint Berlin még azt is feltételezi Sarkozyről, hogy a jelenlegi szabályozásokat megkerülve európai támogatásokat akar a számára elsőbbrendű déli régió országain ak juttatni, s fejlődésüket elősegítésével a saját érdekeit erősítené a térségben. Az elnökválasztási kampány alatt először felvetett Földközitengeri Unió tervének egyik atya Henri Guaino, az euroszkepticizmusáról ismert legfőbb elnöki tanácsadó. A kezdeményezést kizárólagos jellege miatt Spanyolország és Olaszország azonnal halva született ötletnek minősítette, majd José Luis Rodriguez Zapatero spanyol kormányfőnek sikerült elérnie Sarkozynél, hogy inkább egy olyan, a földközitengeri országok támo gatására létrejövő unióról legyen szó, amelyben mindenki részt vehet, aki akar. Sarkozy, Zapatero és Romano Prodi olasz kormányfő ebben meg is egyezett 2007. december 20i római deklarációjukban . Az eredeti elképzelés szerint az Európai Unió modellj ét szerette volna Sarkozy a Földközitengeri Unióra is alkalmazni, de Rómában eldőlt: nem az integráció, hanem az együttműködés elvén fog működni az új közösség, mivel a legtöbb európai tagállam attól tart, hogy a francia elnök az EUval konkuráló regio nális szervezetet szeretne létrehozni. Párizs ígéretet tett arra, hogy az Európai Bizottsággal való szoros együttműködésben dolgozna az új szervezet, és egyetlen európai tagállamot sem zárnak ki a tagságból. Mindenki a saját érdekeinek megfelelő projektekk el venne részt benne. Az euromediterrán partnerségi viszonyban az 1995ben elindított barcelonai folyamat eredménytelensége miatt Párizs szorosabbra zárná a részt vevő országok körét és csak olyan konkrét tervekkel lehetne a Földközitengeri Unióh oz kapcsolódni, amelyek látványosan elősegítik a mediterrán országok gazdasági fejlődését. Leginkább az EU elődjének számító, az 1951ben létrejött Európai Szén- és Acélközösséghez (CECA) lenne hasonlítható - véli a Le Figaro elemzője. Öt fő együttmű ködés köré szerveződne az unió: a Földközitenger megtisztításával és az erőforrások jobb felhasználásával; az energia területén a napenergia kiaknázásával; a tengeri közlekedésben; a kultúra területén egy mediterrán tudományos központ létrehozásával, va lamint a polgári védelem területén a természeti katasztrófákra való felkészüléssel. Párizs szeretné létrehozni a Mediterrán Pénzügyi Ügynökséget is, amelynek révén a helyi vállalkozók támogatásokhoz jutnának az infrastruktúrafejlesztésre és a vendégmu nkások euromediterrán megtakarítási számlákat hoznának létre. Martin Koopman politológus a Libération című napilapban hangsúlyozta, hogy Berlin számára elsősorban elvi kérdésről van szó. Németországnak, a Beneluxállamoknak vagy Lengyelországnak legalább annyi érdeke fűződik
