Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-28
13 moldovaiaknak". A korábbi három hétről hét napra csökke nt a vízumok kiadási ideje, és a kérelmek negyven százaléka ingyenes vízumot érint - tette hozzá. A schengeni vízumért korábban Bukarestig vagy Kijevig utazni kényszerülő moldovaiak számára - akik közül több százezren dogoznak uniós országokban - a k ezdeményezés a Le Monde szerint az európai integráció sikere, hiszen az Európai Unió kapujában található hazájuk túl kicsi ahhoz, hogy minden tagállam önálló diplomáciai képviselet működtessen. A moldovaiak legfőbb európai úti célja Olaszország, amely nem része a központnak. Róma jövő nyáron tervezi megnyitni saját kisinyovi nagykövetségét az évi 50 ezer vízum kiadására - írta a Le Monde. vissza A szerb külügyminiszter tárgyalásokat szorgalmaz Koszovó státusáról Washingt on, 2008. február 28., csütörtök (MTI) - Vuk Jeremic szerb külügyminiszter szerint tárgyalásos úton kell rendezni Koszovó státusát Szerbia egységének megőrzése mellett. Még nem késő megtalálni annak a módját, hogyan lehet kikecmeregni abból a szakadékb ól, amelyet a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltása jelent - írta a külügyminiszter a szerdai The New York Timesban megjelent cikkében. Jeremic szerint a két fél közötti tárgyalásokon olyan megállapodás születhetne, amely széles önrendelkezési jog ot biztosítana a koszovói albánoknak, miközben meg lehetne őrizni a demokratikus és szabad, Európához csatlakozott Szerbia egységét. A szerb diplomácia vezetője szerint Koszovó elismerése legitimálja azt a doktrínát, hogy megoldások kényszeríthetők ki az etnikai viszályokban. Legitimálja egy tartomány vagy más nem állami szerveződés egyoldalú elszakadási törekvését; legitimálja a nemzetközileg elismert szuverén államok kikényszerített felosztását; és az önrendelkezési jogot a függetlenséghez való joggá alakítja át - foglalt állást a külügyminiszter. Jeremic azt írta, hogy Koszovó kiválása veszélyes példát teremt a világban. A terület függetlenségét becslése szerint legfeljebb 40 állam fogja elismerni, az ENSZ csaknem 200 tagországának többsége tehát ellenzi. A külügyminiszter úgy látja: Koszovó elismerése megsérti azt az európai elvet, hogy a vitákat békés, megegyezéses úton kell rendezni. Az elszakadás bármely nemzetiségi vagy vallási csoportnak útmuta tóul szolgálhat a jövőben arra, hogyan érheti el céljait a fővárossal szemben. A Koszovó körüli fejlemények szerinte a korlátozott szuverenitás hiteltelenné vált hidegháborús doktrínáját is felélesztik. Jeremic szerint történelmi igazságtalanságot köve tnek el Szerbiával szemben. Úgy látja: a függetlenség elismerése lényegében egyenértékű azzal, hogy megbüntetik a szerb demokráciát, amiért az egykori zsarnok, a koszovói szerbekkel kegyetlenkedő Slobodan Milosevic büntetlen maradt. A szerb külügyminiszter szerint ugyan egyesek jobban érezhetik magukat ettől a téves irányú bosszútól, a nemzetközi rendszer viszont megsínyli azt. A szerb diplomata nem ért egyet azokkal, akik szerint Koszovó ügyében már nem lehet a szellemet visszagyömöszölni a palackba. A két fél közötti tárgyalásokkal helyre lehet még állítani a bizalmat és a nemzetközi rendszer alapértékeinek hitelét, ugyanis ez utóbbi forog kockán - írta Vuk Jeremic a The New York Timesban. vissza Romániában úgynevezet t alternatív parlamenti bejutási küszöböt vezethetnek be Bukarest, 2008. február 27., szerda (MTI) - Romániában úgynevezett alternatív parlamenti bejutási küszöböt vezethetnek be, ami csökkenti annak a veszélyét, hogy a romániai magyarság parlamenti ké pviselet nélkül maradjon - mondta szerdán az MTInek Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióvezetője. Az új választási törvény kidolgozásával megbízott szakbizottság legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy megmarad az eddig is érvényben lévő öt százalékos parlamenti küszöb, de a törvényhozó testületbe bejutott pártnak tekinthető majd az a politikai erő is, amelynek hat képviselője és három szenátora végez első helyen az egyéni választókerületekben. A jogszabály várhatóan jö vő kedden kerül a parlament plénuma elé, amely dönteni hivatott a jogszabály végső formájáról. Romániában ez már a második választási törvény, amelyről a parlamentnek az elmúlt négy hónapban döntenie kell. A novemberben elfogadott választási törvény esetéb en ugyanis Traian Basescu államfő normakontrollt kért, s az alkotmánybíróság neki adott igazat. Ezért kellett ismét a szakbizottságnak megvitatni a jogszabályt, amely körülbelül 95 százalékban hasonlít a korábbi változathoz. A törvény bevezetné az egy fordulós egyéni választókerületes szavazási rendszert, tiszteletben tartva az arányosság elvét. A szakbizottsági vita során elfogadott változat szerint az alternatív küszöb teljesítéséhez hat képviselői és három szenátori helyet relatív többséggel is meg l ehet nyerni, ami kedvez a magyarságnak.
