Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-27
23 kérdésekkel viaskodnak. Fellelhető ez például a vezető uniós hatalmi csoportosulás dominanciájától félő Lengyelország és Németország kapcsolataiban, mivel ez utóbbi vonakodik egy olyan EU pénzügyi terheinek a cipelésétől, amelyben alulreprezentáltnak érzi magát. Ha ezt a viszályt hagyják elmérgesedni, akkor átterjedhet, és a közösség ugyanolyan válságba kerülhet, mint amilyen megbénította az Osztrák – Magyar Monarchiát. A problémák m ásodik része az unió külső kapcsolataiban jelentkezik: csakúgy, mint Ausztria – Magyarország, az EU is két hatalmas szomszéd közé ékelődött, egyik oldalán az újra megerősödő Oroszországgal, amely elveszített befolyásának visszaszerzésére törekszik, a másikon a külföldi katonai kalandjaiba gabalyodó Egyesült Államokkal. Ebben a helyzetben az unió számára a hajdani Monarchia tapasztalataiból nyerhető három tanulság is hasznos lehet. Először is, a Habsburgéra szlávjaihoz képest szorosabban bevont keleteurópaia k gazdaságilag és stratégiailag továbbra sem érzik magukat egyenrangúnak az EU15 csoporttal, ezért esetenként előtérbe helyezhetik a nemzeti érdekeiket. Egy újabb obstrukciós veszélyt érezve, egyes vezetők máris kétsebességes unióról beszélnek. Ez azonban elvezethet a gazdagok tartós privilégiumaihoz, illetve a nincstelenek állandósuló zúgolódásaihoz. Mint azonban a Habsburgok történelme figyelmeztet: az EUnak ugyanazt a szintű integrációt kell nyújtania a periférián, mint a birodalmi belső magjában. Másod szor, ahogy a Monarchiának szüksége lett volna egy osztrák – szláv kiegyezésre, az EUnak ugyanúgy meg kellene ismételnie az 1952es francia – német megbékélést Németország és Lengyelország között, például úgy, hogy ez utóbbi kettő közösen menedzseli a földgáz beszerzést. Harmadszorra ott van a Monarchia és Németország katonai szövetsége, amelynek analógiájára most az EUtagállamok Oroszországra hagyatkoznak az energiaellátási stratégiájukban. Ez azonban az érdekkülönbségek kiéleződéséhez vezethet, mert a némete k privilegizált kapcsolatokra törekszenek az oroszokkal, holott ez utóbbiakat a lengyelek éppen fenyegetésnek érzik. Amint pedig Ausztria német szövetsége miatt a szlávok annak idején Oroszország védelmét keresték a Monarchia birodalmi egységével szemben, ugyanígy fordulhatnak az EU új tagjai az USA felé, az uniós egység kárára. Bár az EU aligha tudja valaha is függetleníteni magát az orosz energiától, jobban menedzselheti a függőségét, ha tanul a Monarchia példájából, és az egyenrangú belső viszonyokból me rít erőt; ezt Bécs annak idején elmulasztotta. Ez most mindenekelőtt azt jelentené, hogy az energiaügyekben egy hangon kell megszólalni. vissza Wess Mitchell Összeül a Kárpátmedencei Magyar Autonómiatanács Erdély.ma [ 2 008. február 26., 23:27 ] A Kárpátmedencei Magyar Autonómiatanács összehívását kezdeményezte Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Néhány évvel ezelőtt, a szervezet létrehozatalakor abból indultunk ki, hogy sokkal nagyobb az esélyünk a magyar önrendelkezés képviseletére, ha Kárpátmedencei szinten összefogunk. Most ismét kedvező alkalom mutatkozik erre" — fejtette ki Tőkés László. Az alapításkor az RMDSZ nem vállalta a tagságot, lebeszélte erről a Vajdasági Magyar Szövetséget és a Fel vidéki Magyar Koalíció Pártját is, most azonban a délvidéki és a felvidéki magyar pártok hajlandóak részt venni és a közös ügyekről egyeztetni a tanácsban. A Kárpátmedencei Magyar Autonómiatanácsot március első felében hívják össze, egyelőre nem tudni, az RMDSZ most hajlandóe csatlakozni a testülethez. „Elbátortalanított az RMDSZhez való közeledés tekintetében, hogy Markó Béla a november 25i választások óta enyhén szólva ellentmondásos válaszokat ad párbeszédre szólító felhívásainkra. Mi természetesen a z RMDSZt is meghívjuk erre a fórumra" — nyilatkozta Tőkés László. vissza Farkas Réka, Háromszék Nem módosul a választási küszöb Erdély.ma [ 2008. február 27., 08:08 ] Nem módosul a parlamenti küszöb mértéke – döntött e el a törvényhozás választási törvény módosításával foglalkozó bizottsága tegnapi ülésén. A testület határozata értelmében a parlamentbe való bekerüléshez a pártoknak el kell érniük az öt százalékot, vagy a képviselőház esetében hat, a szenátus esetében h árom egyéni választókerületben az élen kell végezniük.
