Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-27
18 A döntés megtörtént, itthon és a szomszédos országok magyar közösségeiben az uralkodó közhangulat a koszovói szerbeknek ígért autonómiától máshol is alkalmazandó precedenst remél. Magyar szemmel nézve az optimális megoldás - tekintettel a Délvidék en élő magyarokra - az lett volna, ha Szerbia keretein belül széles körű autonómiák létesülnek, melynek keretei között az egyes nemzeti közösségek tényleges jogegyenlőségben, jó életkörülmények között élik saját életüket, vagyis nemcsak az albánok, hanem a magyarok (esetleg még a horvátok, a szlovákok és a ruszinok) is területi és/vagy kulturális autonómiával rendelkezhetnek. Félő, hogy Koszovó kiválása után a szerbek végképp nem akarnak hallani ilyesmiről. Mivel az EU Koszovó kérdésében a szerbek ellen d öntött, majd máshol próbálja ezt ellensúlyozni, tehát nem várható, hogy exponálja magát a szerbiai magyarok mellett. Most már késő, de azért elmondom, mit tettem volna én a koszovói kérdésben, ha az elmúlt években is én irányítottam volna Magyarország kü lpolitikáját. Mindent elkövettem volna, hogy a hazai politikai tényezőket, pártokat egy föderális, autonómiákat biztosító Szerbia programja mellé állítsam. Ez nem lett volna reménytelen vállalkozás. Jó esélye volt annak is, hogy a visegrádi országok mellet t Szlovénia, Románia és Bulgária is egy ilyen megoldást támogasson, Görögországról és Ciprusról nem is beszélve. Egy békét és stabilitást ígérő terv rokonszenves lett volna minden nyugati országnak - pár évvel ezelőtt, amikor a Biztonsági Tanács 1999es határozata még kevésbé merült feledésbe, amikor még sem a régi EU, sem az Egyesült Államok nem foglalt állást Koszovó függetlensége mellett, és még nyoma sem volt az Ahtisaaritervnek. Amikor a NATObombázások jóvoltából az elűzött albánok visszatértek rom os otthonaikba, és csak a nemzetközi védelem védte őket a szerb hadseregtől és rendőrségtől, vagy amikor Milosevics megbukott és egy múltjával szakító, demokratikus Szerbia reális lehetőséggé vált - akkor nemcsak a szerbek, az albánok is mérlegeltek volna egy ilyen megoldást. Magyarországnak épp olyan aktív politikát kellett volna folytatnia a Balkánon 2002 után, mint előtte. Amikor ott voltunk minden tanácskozáson, mindig felszólaltunk, voltak ötleteink. Megértőnek mutatkoztunk a szerbek iránt, ablakot nyi tottunk számukra a teljes elszigeteltség idején (egy időben Budapest volt Szerbia egyetlen repülőtere), hatékonyan támogattuk az ottani demokratikus erőket (még pénzt is fektettünk be a "szegedi folyamatba"), miközben bírtuk az albánok rokonszenvét, bizalm át is. A magyar külpolitikának olyan megoldást kellett volna kidolgoznia, ami a kisebbségvédelemre épül. Hiszen nemcsak Szerbiában és Koszovóban vannak kisebbségek, amelyeket fenyeget a többség türelmetlensége. A Balkán valamennyi államában jelentős ezek száma és aránya. Ezekben az országokban (is) a nemzet és ehhez kapcsolódóan a vallás, a kultúra, a nyelv az elsődleges lojalitás alapja. A multietnikus, multikulturális állam - sajnos - ott (is) fikció, a többségnek esze ágában sincs semlegességet tanúsít ani a nemzetinemzetiségi kérdésekben. De mivel lényegében az összes balkáni állam kölcsönösségi viszonyban áll egymással a kisebbségeiket tekintve (az egyik állam kisebbsége többség a szomszédságban), minden állam érdekelt a területi vagy a személyi elvű autonómiára, nemzetiségi kantonokra épülő kisebbségvédelemben. Most már Magyarország után Szerbia számára is ez lenne a garancia a határain kívül rekedt nemzettársak megmaradására, jogaik biztosítására. Egy ilyen rendszer kidolgozásában kellett volna kezde ményező szerepet vállalnia Magyarországnak. Egy stabilitást és megelégedett nemzeti közösségeket teremtő balkáni rendezésben már érdekelt lett volna mind az EU, mind az Egyesült Államok. Most a Nyugat a szerbeket próbálja békíteni. Itt a lehetőség a magyarszerb együttműködésre a kollektív kisebbségi jogok érdekében - kedvező nemzetközi hátszéllel. Ha nem akarjuk teljesen átrajzolni a balkáni határokat nagyarányú lakosságcserékkel kombinálva, de nem akarunk végletekig frusztrált államokat és kisebbségeket sem látni, akkor az autonómiák, a kantonok Balkánját kellene létrehozni. Még most is szép feladat lenne a magyar diplomácia számára ezen dolgozni. vissza Alaptalan vajdasági magyar félelmek? − Belgrád szerint a kettős álla mpolgárság megadása nem Szerbián, hanem a budapesti vezetésen múlik Magyar Nemzet 2008.02.27. PATAKY ISTVÁN Belgrád arra szólította fel a Koszovóban élő szerbeket, hogy ne hagyják el szülőföldjüket — nyilatkozta lapunknak adott interjújában Goran Gvozde novics, Szerbia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A diplomata
