Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-23
34 Az anyaországnak Kárpátaljával lebonyolított gazdasági kapcsolatai elsősorban logisztikai szempontból meghatározóak, de évről évre növekvő jelentőségű a termelési kooperáció is. Magyarország európai uniós tagságána k elnyerése után a közös határ az EU egyik legnagyobb kapacitású forgalmat lebonyolító átkelőhelye lett, és a logisztikai szolgáltatásokkal összefüggő egyéb tevékenység fontos munkahelyteremtő tényezővé vált mindkét oldalon. A határtérség másik kiemelked ő jelentőségű és komoly gazdasági haszonnal kecsegtető együttműködési területe a Tisza vízgyűjtőjének rehabilitációja és turisztikai lehetőségeinek fejlesztése. A határtérségben dolgozó kis- és középvállalkozások együttműködését nagyban elősegíti a kishatá rforgalmi megállapodás, amely egyszerűsített határátlépést tesz lehetővé az arra jogosultak számára. A közvetlen regionális kapcsolatok kialakítása, elmélyítése a két kormány cselekvési tervében nevesített cél, kiemelve a szomszédos térségek modernizálását , uniós pénzforrások bevonásával. A legnagyobb jelentőségű közös fejlesztés az ukrán – magyar határon, Csap és Záhony térségében előirányzott logisztikai együttműködés. A véglegesített 2007es adatok szerint Kárpátalja Magyarországgal lebonyolított külkere skedelmi forgalma egymilliárd négymillió amerikai dollárt tett ki, ami majd két és félszerese az azt megelőző évi teljesítménynek. A megye teljes külkereskedelmi forgalmában a magyar részaránya 41,5 százalék. Kárpátalja Magyarországra irányuló exportja a z elmúlt évben ötszázhuszonöt millió amerikai dollárt tett ki, ami 2,3szerese a 2006os év hasonló mutatójának. A nagymérvű növekedésben szerepet játszott a vámellenőrzések szigorítása, az alulszámlázások kiküszöbölése, az illegális vagy féllegális behoza tal visszaszorítása. A Kárpátalján készült és a külföldi országokba szállított áruféleségek 51,3 százalékának Magyarország volt a célállomása. Áruskála szerint Kárpátalja magyarországi exportja a következő képet mutatja: villamosipari gépek és mechanik us berendezések – 84,12 százalék haszonfa és faipari termékek – 4,64 százalék textil és ruházati cikkek (elsősorban a bérmunkakonstrukcióban legyártott termékekből áll össze) – 4,94 százalék cipő – 2,3 százalék Kisebb mértékű növekedést mutat a sz olgáltatások külkereskedelme. Kárpátalja tavaly összesen négyszázhetvenkilenc millió amerikai dollár értékű árucikket hozott be az anyaországból, ami a két és félszerese a 2006os évi mennyiségnek. Magyarország részaránya a teljes kárpátaljai importban 3 4,2 százalék. Az anyaországból behozott termékfajtákat illetően a megyei import a következő képet mutatja: villamosipari gépek és mechanikus berendezések – 78,63 százalék kazánok, mechanikus gépek, szerkezetek – 4,04 százalék polimer és egyéb műanyag ok – 2,57 százalék műszerek, készülékek – 2,87 százalék Kárpátalja Magyarországra negyvenhatmillió dollár értékben több árucikket vitt ki, mint behozott. Befektetések szempontjából a Kárpátalján jelen lévő országok rangsorában Magyarország az Egyesül t Államok (49,9 millió USD = 14,4%), Németország (45,9 millió USD = 13,3%) és Japán (36,5 millió USD = 10,6%) mögött a negyedik helyet foglalja el (32,3 millió USD = 9,4%).
