Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-23
32 közösségben meglegyen a véleménynyilvánítás szabadsága, és olyan hangulat uralkodjon a közéletben, melyben a vélemények szabadon ütközhetnek, és abból senkinek semmi kára ne legyen. vissza Kovács kontra Uk rajna Kárpátalja • 2008.02.22. Az európai igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek, ámde a jelek szerint feltartóztathatatlanok. Az Európai Emberjogi Bíróság 2008. február 7én ítéletet hirdetett a Kovács kontra Ukrajna ügyben. Kovács Miklós, a Kárpátal jai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azután fordult a strasbourgi taláros testülethez, hogy Ukrajna Legfelsőbb Bírósága is elutasította jogorvoslati kérelmét a 2002es ukrajnai parlamenti választások idején a kárpátaljai, Beregszász központú 72. számú egyéni választókörzetben végbement sorozatos csalások miatt. A bíróság most, majd hat évvel a történtek után szolgáltatott igazságot a kárpátaljai magyarság képviselőjének, s vele együtt több ezer kisemmizett választónak. Mint emlékezetes, a rendkív ül feszült hangulatú 2002. március 31i parlamenti és helyhatósági választásokon éles küzdelem bontakozott ki a kárpátaljai magyarság képviseletében induló Kovács Miklós KMKSZelnök és Gajdos István között, aki az Ukrán Szociáldemokrata Párt (Egyesített) s zíneiben indult a parlamenti képviselői posztért. A választásokat követően a körzeti választási bizottság meglehetősen átlátszó kifogásokra hivatkozva megsemmisítette a parlamenti választás eredményeit a mezővári, beregdédai, mezőkaszonyi és a csapi 14. sz ámú parlamenti szavazókörzetekben. Ezt megelőzően a voksok hivatalos összesítése még egyértelműen Kovács Miklós előnyét mutatta Gajdos Istvánnal szemben az egyetlen magyar többségű választókörzetben. Nem szorul magyarázatra a tény, hogy miután mind a négy szavazókörzetben, melynek eredményeit megsemmisítették, a KMKSZ elnökének meggyőző fölényét hozta a voksolás, az eredmények érvénytelenítése által Gajdos István került előnybe a szavazatok számát tekintve. A választások győztesének így Gajdost hirdették ki . Az eredményhirdetést követően Kovács Miklós tiltakozást jelentett be a kijevi Központi Választási Bizottságnál (CVK). Beadványa nyomán április 5én a CVK semmisnek nyilvánította a 72. számú választókörzet választási bizottságának határozatát, mellyel a négy magyar szavazókörzetben érvénytelenítette a parlamenti voksolás eredményét. A körzeti választási bizottság azonban néhány nap múlva ismételten az érvénytelenítés mellett döntött, s a CVK ezt a határozatot már annak ellenére jóváhagyta, hogy újabb, az állítólagos szabálytalanságokat, s így az eredmények megsemmisítését igazoló tények nem kerültek elő. Kovács Miklós ezután az illetékes Ukrán Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely hosszú huzavona után úgy határozott, hogy érvényben hagyja a központi és a kerületi választási bizottságok döntését. Miután minden ukrajnai jogorvoslati lehetőséget kimerített, a jelölt igaza tudatában még 2002ben az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult. Amint arról lapunk is beszámolt, a bíróság 2006ban levélben értesített e a KMKSZ elnökét, hogy napirendre tűzi beadványát. Két évvel később megszületett az ítélet is. A bíróság ítéletében többek között kifejti: "59. A parlamenti választásokról szóló törvény 72. cikkelyének homályos megfogalmazása és annak értelmezése a hely i államhatalmi szervek által potenciálisan veszélyezteti a szabad választás jogát, így ez külön odafigyelést igényelt volna részükről. Ehelyett a választókörzeti választási bizottság 40es és 41es számú határozataiban egyszerűen visszautalt előző határoza taira, azt állítva, hogy a megfigyelők által észlelt és jelzett szabálytalanságok az "egyéb körülmények" kategóriájába tartoznak, amelyek lehetetlenné tették a választók akaratnyilvánításának megállapítását. 60. Sem ezekben a határozatokban, sem a Közpon ti Választási Bizottság, majd a Legfelsőbb Bíróság határozataiban nem tárgyalja a 2001es választási törvény 70es és 72es cikkelye közti ellentmondást, sem a választások különböző szereplőinek szavahihetőségét. Ezenkívül egyik említett határozat sem tart almaz semmiféle magyarázatot arra vonatkozólag, miért találták az érzékelt szabálytalanságokat olyan mértékűnek (a 70es cikkely fényében), hogy azok lehetetlenné tették a választói akarat megállapítását. 61. Figyelembe véve a fenti megfontolásokat, a Bí róság arra a következtetésre jutott, hogy a négy szavazókörzet eredményét érvénytelenítő döntést önkényesnek kell tekinteni, olyannak, amely összeegyeztethetetlen a kormány
