Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-23
18 A Les Csángós de Moldavie (A moldvai csángók) Le Calloc'h másik kitüntetett műve. Kimerítő bibli ográfia és bőséges hivatkozások tanúsítják a szerzőnek a vonatkozó magyar szakirodalomban való lenyűgöző jártasságát, és magyarázzák meg, hogyan tud olyan tartalmas fejezetekkel választ adni mindarra a sok történelmi és társadalmi, néprajzi és kulturális k érdésre, amelyeket ennek a KeletiKárpátok hegyláncán túl, elzártan élő, kevéssé ismert népcsoportnak a múltja, jelene és bizonytalan jövője vet föl. Kik azok a csángók? Mit jelent a nevük? Hol élnek? Honnan és mikor kerültek oda? Hányan vannak? Milyen val lásúak? Milyen nyelven beszélnek? Hogy laknak? Hogy öltözködnek? Vane csángó irodalom? Kik írtak róluk? Milyen a csángó zene? Ilyen és hasonló fejezetcímek kínálnak ízelítőt ennek a tudományos igényű kötetkének a tartalmából. Térképek, remek fényképek te szik teljessé mindkét mű hitelét. Meg az, hogy határozottan vitába száll ez a francia tudós mindenféle (román) történelemhamisító igyekezettel. A székelyek ügyében a hírneves Iorgával is (aki habozás nélkül a vlah - valah, oláh néppel azonosítja a székely ek kapcsán Kézainál említett blak népet, noha ismeretes a korai arab kútfőkből, hogy a belsőázsiai, törökös bulak népről van szó). Lehet, hogy arról is tud Le Calloc'h, hogy maga Iorga is elismerte: alighanem alaptalan az annyit hánytorgatott dákoromán fo lytonosság, de roppant hasznos a románság nemzettudatának. A csángók ügyében pedig Dumitru Martinasnak mond ellent, aki egyszerűen csak "elmagyarosított"(?) románoknak tartja őket. Honnan ered Le Calloc'h magyar érdeklődése és tájékozottsága? Sőt, hozzáte hetem: honnan a kifogástalan magyar nyelvtudása? Onnan, hogy ez az idén 82. évében járó nagy és szorgos tudóskutató 1947től egy ideig a gödöllői premontrei gimnázium franciatanára, majd 1949től a budapesti francia nagykövetség titkára volt. Későbbi gaul leista politikai pályája, szenátusi és egyéb munkája sosem akadályozta szüntelen tudományos tevékenységét, amelynek a finnugor népek és nyelvek, a tibeti kultúra és Kőrösi Csoma Sándor életműve voltak a fő tárgyai. Kőrösi Csomával foglalkozó művei közül h árom is megjelent magyarul (az Akadémiai, a Püski, illetve a Bethlen Gábor Kiadónál). Ami pedig a gazdag és eleven magyar nyelvtudását illeti, nemrégiben magyar hallgatósága is meggyőződhetett róla a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Könyvtárban tartott remek, magyar nyelvű előadása alkalmával. vissza Szerb felháborodás egy nyilatkozat miatt Hír TV • 20080223 14:56 Szerbiában nem tudnak napirendre térni az orosz állami televízióban elhangzott mondatok felett: a belgrá di eseményekről szóló műsorban ugyanis a moszkvai médium a 2003ban merényletben meggyilkolt Zoran Djindjic kormányfőt a Nyugat bábjának nevezte, aki „megérdemelte a golyót”. Szerbia moszkvai nagykövetsége már kérte a műsor hanganyagát. Úgy tudni, hogy le véllel fordul majd a televízió vezérigazgatójához. Szerbiában azonban ennél sokkal nagyobb a felháborodás a botrányos kijelentés miatt, amely Djindjic et árulónak nevezi, aki szétzüllesztette a szerb hadsereget és a szerb hősöket, a nyugat szemében azonban háborús bűnökkel vádolt férfiakat Hágába a nemzetközi törvényszék elé vitette. A Borisz Tadics elnök vezette Demokrata Párt a leghatározottabban elítéli Konsztantyin Szjomin újságíró mondatait, amelyek az állami televízióban hangzottak el. A kijelentés se mmiféle újságírói szabadsággal sem indokolható, mert egy ország kormányfőjének meggyilkolásáról van szó, a tetteseket pedig bírósági eljárást követően elítélték. A Demokrata Párt - amelynek Djindjic elnöke volt - elvárja, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő, és hogy a külföldi újságírók felelősségteljesen szóljanak a néhai szerb kormányfőről, aki kitörölhetetlen nyomokat hagyott a szerb történelemben. A Liberális Demokrata Párt hivatalos szerb tiltakozást követel az Moszkvánál. Szerintük Borisz Tadics államfőnek és Vuk Jeremics külügyminiszternek kell tiltakoznia Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, illetve Szergej Lavrovnál, az orosz diplomácia vezetőjénél. Zoran Djindjic szerb kormányfőt 2003. március 12én gyilkolták meg Belgrádban, a kormány épületéne k udvarában. vissza
