Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-22
30 Miért volt fontos a stratégia kidolgozása? 2007. júniusában kerültem ügyvezető alelnökként az Önkormányzati Főosztály élére. Azóta Szilágy, Bihar, Szatmár, Kolozs, Hargita, Kovászna, Arad és Temes megyében szerveztünk találkozót a polgármesterekkel, helyi és megyei tanácsosokkal. A különböző lakosságarányú megyékben járva még világossabbá vált: bármennyire azonos országban lakunk, önkormányzataink részben hasonló, részben eltérő gondokkal küszködnek a lakosság számaránya, a földrajzi elhelyezkedés és egyéb tényezők alapján. Mégis, céljuk hasonló: felzárkózni az Európai Unió gazdaságához, életszín vonalához úgy, hogy közben nem veszítjük el kultúránkat, nyelvünket, hagyományainkat. Röviden: élhető jövőt kell teremtenünk az erdélyi magyaroknak. Az ehhez vezető úton lesz segítségünkre a stratégia. Kidolgozásával segíteni akarjuk – önző módon – saját magunk munkáját. Kiindulópontja egyfajta SWOTanalízis, amely leírja önkormányzataink jelenlegi helyzetét. Régi kínai bölcsesség: Ha nem tudod, hová akarsz eljutni, minden esélyed megvan rá, hogy végül máshol köss ki. Nos, úgy gondolom, az RMDSZ tudja, ho va akar eljutni: a kezdeményező és szolgáltató önkormányzatok működéséhez. Erről szól ez a stratégia, amelyben célként az élhető jövő képét állítjuk az erdélyi magyar önkormányzatok elé. A helyzetkép A tervezés előtt – hogy ne csak a célt, hanem a kiindu lás körülményeit is ismerjük – helyzetképet alkottunk. Nem az elért eredményeket sorjáztuk (azokról a szövetség rendre beszámol különböző fórumokon, kiadványain és a sajtón keresztül is). Azt próbáltuk összesíteni, mi az, amit „jól csinálnak” önkormányzata ink, és mi az, amin javítani kell. Felesleges lenne szépíteni az eredményeket, szembesülnünk kell azzal is, amit negatívumként könyvelünk el az eddigi munkában. Ugyanakkor emlékeztetni kell mindarra, amit sikerült elérni: az elmúlt négy év alatt mindenütt voltak eredményeink, de ezeket hajlamosak vagyunk mi magunk is elfelejteni. Választások előtt állunk, el kell mondanunk, miért volt érdemes ránk szavazni korábban, mit sikerült megvalósítani, mert ezáltal nem szavakkal, hanem tettekkel bizonyítjuk, hogy mo st ismét érdemes ránk szavazni. Ugyanakkor, meg kell erősíteni az önkormányzati tisztségviselők és az állampolgárok közötti kapcsolatot. (Ma úgy mondják, divatosan, hogy a kommunikációs hibákat ki kell küszöbölni. Pedig ez is csak azt jelenti, hogy folyama tosan kapcsolatban kell lenni választóinkkal, magyarul: szóba kell állni az emberekkel, meg kell hallgatni gondjaikat.) Milyen a jövőkép? Az RMDSZ versenyképes, erős érdekképviselettel bíró, legitim önkormányzatokat akar az Európai Unióban, a kisebbségi társadalom sajátos értékeinek, illetve a helyi erőforrások megőrzésével és fejlesztésével. Elengedhetetlen az erős és szoros kapcsolati háló kiépítése és működtetése – Brüsszel, Bukarest, Budapest és a helyi közösségek között, valamint (ebből adódóan) az ö sszehangolt, alaposan kidolgozott fejlesztési tervek kivitelezése. Az Önkormányzati Főosztály vállalja, hogy ebben a hálóban az a kapocs lesz, amely az információkat is, a terveket is összegyűjti és továbbítja oda, ahol a megvalósítás elkezdődhet. Célunk az összehangolt fejlesztés, mert ez szerintünk nem csak uniós szlogen, hanem jogos elvárás. Ki kell egyenlítenünk a régiók közötti különbségeket, és ez belföldi viszonylatban a kisrégiókra éppúgy érvényes, mint ahogyan nemzetközi értelmezésben fel kell zár kóznunk az Európai Unió államaihoz, és ehhez meg is kapunk minden segítséget a méltányosság elve alapján. Ugyanakkor, el kell fogadnunk, hogy legyenek fejlesztési központok. Le kell küzdeni a hiúságot is, nem lehet minden önkormányzatnak – hadd túlozzak ki csit – saját nemzetközi repülőtere, de még csak iskolaközpont sem lehet minden településen. Előbbutóbb kialakulnak a régióközpontok nálunk is, ha követjük az integrált fejlesztés elvét. Példákért nem kell messze mennünk, Magyarországon vagy kicsit odébb, Autsztriában is bőven találunk jó példákat: a makói kistérségben a végelszámolás alatt álló megyei víz- és csatornamű vállalatot alakították át sikeres kistérségi társulássá, a kistérség ivóvízellátását és szennyvíztisztítását biztosító vállalkozássá. Vag y Ausztriában, a mezőgazdasági alapú kistérségek felfuttatása: összeáll 510 kisgazda, bérelnek egy üzlethelyiséget, felvesznek egy eladót, és máris árulják friss termékeiket. Miért ne lehetne nálunk is eljutni ide? KÉRJ! Ez a betűszó alakul ki a stratég ia „szlogenjéből”: Kezdeményező, élelmes, rátermett – jövőnkért! Persze, ennek sokféle értelmezése lehet.
