Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-22
28 Az RMDSZ meg közben vívja szokásos kétfrontos csatáit, miközben a nnak is bele kell férnie a történetébe, hogy egyikmásik saját reprezentánsa fontosabb önkormányzati tisztségeket célozva a közös álláspontok határait is átlépve igyekszik pozícionálni magát, ahogy tette azt a múlt vasárnap Pristinában is vizitelő két szék elyföldi parlamenti képviselő. Be is zsebelhették a remélt médianyilvánosságot. Márpedig, ahogy a magyar államnak, úgy nekünk sincs sok közünk a független és kvázi életképtelen Koszovóhoz. A precedensvitának sok hozadéka aligha lehet, ahogy az sem kétség es, hogy több autonómia ettől a változástól aligha terem. Más kérdés, hogy a román politikusok szájából is (és itt nem a félbolond, szélsőséges, marginalizálódott hőzöngőkre gondolok) hitelesebben hangzanának a területi integritásról s egyéb közhelyes ny alánkságokról szóló aggodalmak, ha a maradéktalanul érvényesülő kisebbségi jogok mantrázása közben hatályban lévő jogszabályként emlegethetnék az általuk pontosan és szépen megtorpedózott kisebbségi törvényt. Ha van tényező, amiért a jövőben érdemes a ko szovói történéseket figyelemmel követni, az az, miként képesek az új államban élő kisebbségek jogait biztosítani, ha már adott a párhuzam, hogy Koszovóban arányában annyi szerb él – hét százaléknyi – , amennyi magyar Romániában. Itt már lehet hasznos preced enst keresni. Amúgy e kisebbségeket feltehetően a közel kilencvenszázaléknyi, albán etnikumú új állampolgárral együtt jobbára az az Európai Unió fogja eltartani jó ideig, amelynek ajtaján, higgadtságukat és életkedvüket visszanyerve a szerbek, a vajdaság i magyarokkal együtt az új helyzetben most könnyen beléphetnek. Még akkor is, ha ma teljes szívükből nemet mondanak erre az ügyletre. Persze a hazai tanulságok jó előre figyelmeztetnek: a tagság elnyerése és az európaivá válás között nincs közvetlen összef üggés. A látszat itt, Erdélyben is az, mintha a koszovói történésekre való magyar reagálás közös recept alapján készült volna. vissza Johannis: A szászoknak nem kell autonómia Szabadság 2008.02.22. Az erdélyi szászok n em igénylik az autonómiát, hanem továbbra is kisebbségként szeretnének élni Romániában – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Klaus Johannis, a Romániai Német Demokrata Fórum (FDGR) elnöke. „Az erdélyi szászok nem igénylik az autonómiát, az ezzel kap csolatos álláspontunkat már az 1918as egyesülés során megfogalmaztuk, és ezen azóta sem változtattunk” – mondta Klaus Johannis. Szeben polgármestere abszurdnak nevezte azt, hogy a német kisebbség esetleg ilyen kéréssel álljon elő. „Nem tudom kinek az öt lete volt, de az illetőt vagy rosszul tájékoztatták, vagy rosszindulatú volt” – szögezte le a FDGR elnöke. Az erdélyi szászság 1919. január 8án Medgyesen mondta ki az egyesülést Romániával. Ezt kiáltvány formájában hozták nyilvánosságra, kijelentve az er délyi szászok csatlakozását a román királysághoz, és kifejezvén bizalmukat a gyulafehérvári határozatok iránt. A medgyesi határozattal a szászság bizonyos kisebbségi előjogokat biztosított magának, és az évek folyamán ennek alapján követelte jogait. Jelen leg Romániának mintegy 60 ezer német nemzetiségű lakosa van. vissza Băsescu beletörődést sugallt a szerb államfőnek Szabadság 2008.02.22. B. T. Négy nappal az után, hogy Koszovó kikiáltotta függetlenségét, Boris Tadi c szerb államfő Romániába látogatott. A bukaresti tárgyalásokon elsőrendű téma volt Koszovó, akárcsak Szerbia jövője. Traian Băsescu államfő számos
