Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-22
17 párhuzamosan az ipar és a mezőgazdaság is fejlődésnek indult - ez utóbbi foglalkoztatja a legtöbb embert Koszovóban. A folyamatok együttesen igen jó hatással voltak a költségvetésre, a javuló mutatóknak köszönhetően az államháztartási egyenlegben 2006tó l többlet keletkezett, amit nem költöttek el, sőt az állami beruházásokat továbbra is visszafogták. A pénzügyi fegyelemnek, és nem utolsó sorban az euró használatának köszönhetően az inflációval sem kellett sokat bajlódni, sőt az elmúlt évek árstabilitása deflációba fordult. A makrostabilitást tehát elérte az ország. Több elemzés szerint azonban a hasonló folytatás a Szerbiából való kiválás után kétséges, sőt rövidtávon szinte megvalósíthatatlannak tűnik. Tornyosuló nehézségek A politikai bizonytalansá g félő, hogy elsősorban a gazdaság visszaesésében fog tükröződni. Koszovónak probléma lesz az európai országokból érkező segélyek drasztikus csökkenése. 1999 és 2004 között ugyanis összesen 2,2 milliárd euró folyt be az uniótól, gyakorlatilag segélyként. E z évente majdnem 400 millió eurós pluszforrást jelentett, ami az éves GDP mintegy 20 százaléka. Nemsokára azonban az országnak be kell érnie évi 6070 millió eurós pluszforrással, ami az eddigi juttatás töredéke. A következő nehézséget a Szerbiából való végleges kiválás okozza. A szerbek tavaly 130 millió euróval támogatták a helyi szerb önkormányzatokat - ezt várhatóan folytatják , a Koszovóért felelős minisztériumot, a menekülteket, sőt egy régi egyezmény alapján fizették Koszovó adósságait is. A Szerb iától érkező pénz és az uniós támogatások csökkenése 710 százalékos GDPzuhanást is eredményezhet, ami recesszióba fordítaná az eddigi növekedést. Ráadásul az sem elhanyagolható tényező, hogy az ország egyik legfontosabb kereskedelmi partnerét, Szerbiát elveszítheti, sőt fennáll egy gazdasági blokád veszélye is. A gazdasági gondok között előkelő helyet foglal el a munkanélküliség, ami 40 százalék körüli és elsősorban a nőket és a fiatalokat sújtja. Ez így volt és van a régió többi országában (Macedónia, Szerbia, BoszniaHercegovina) is. A kitörés lehetőségei Vladimir Gligorov - az első szabadon választott macedón elnök, Kiro Gligorov fia - egy átfogó tanulmányában más szerzők véleményével egybecsengően négy pontban foglalta össze Koszovó gazdasági fel lendülésének receptjét. Az elemző szerint folytatni kell a privatizációt, a magánszektor súlyát tovább kell növelni az államival szemben. A folytatódó tőkebeáramlás mindenképpen várható Koszovóban - egyes vélekedések szerint a térség legjobb befektetési terepe lehet az ország a politikai viharok lecsendesedésével. Mivel az ország gazdasági növekedése nagyban múlik tőkefelszívó képességén, így mindenképpen fontos tovább nyitni az export- és import piacok felé - a tőkevonzás eredményességében Montenegró p éldája lehet a követendő. Elkerülhetetlen az infrastruktúra további gyors fejlesztése. Bár az elmúlt hétnyolc évben nagyot lépett előre Koszovó ezen a téren, úthálózata, elektromos hálózata továbbra is meglehetősen elmaradott - emiatt rendszeres áramkim aradások is vannak. A fenntartható fejlődés felé vezető úton a negyedik állomás az oktatás fejlesztése lehet - analizál tovább Gligorov. Az iskolarendszerre ráfér a modernizáció alap- és középszinten is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alulképzetts ég a balkáni térségben még súlyosabb következményekkel jár, mint Európa nyugati felén. Mivel kevesebb a munkalehetőség és a szociális háló sem nevezhető jólétinek, így a képzetlen munkanélkülieknek cudar a sorsa.
