Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-22
9 A stratégia is egyértelművé tette, hogy olyan külpolitikai intézményrendszerre van szükség, aminek csak egyik eleme a Külügyminisztérium, emellett számos kutatóintézet munkájára is szü kség van - tette hozzá. A külügyi tárca koordinálásával és szerkesztésében készülő külkapcsolati stratégia tervezetét a kormány első olvasatban tavaly októberben hagyta jóvá; a dokumentum társadalmi és politikai egyeztetése 2007 novemberében kezdődött. vissza Tadic megköszönte Romániának a Koszovó ügyében tanúsított magatartást Bukarest, 2008. február 21., csütörtök (MTI) - Boris Tadic szerb elnök megköszönte csütörtökön Bukarestben román kollégájának Románia Koszovó ügyében tanúsított magatartását. A szerb államfő egynapos látogatásra érkezett Romániába, ahol Traian Basescu elnökkel találkozott. Tadic a román képviselőház elnökével, Bogdan Olteanuval is megbeszélést folytat. A Basescu elnökkel tartott tárgyalása utáni közös sajtóértekezleten Tadic hangsúlyozta: Szerbia továbbra is békés eszközökkel, "jól meghatározott stratégiai terv alapján" fog küzdeni területi épségének megőrzéséért, ugyanakkor nem mond le európai jövőjéről. Hozzátette: "soha nem fogják elismerni Koszovó függetlenségét", de kizárta mindenféle katonai fellépés lehetőségét. Kifejtette: a szerb nép nehezen elviselhető pillanatokat él meg, amikor több állam is elismeri Koszovó függetlenségét. Jelezte: csökkentik a diplomáciai kapcsolatok szintjét azokkal az államokkal, amely ek elismerik a tartomány önállóságát, de ez nem jelenti majd Szerbia elszigetelődését. Basescu is alapvető fontosságúnak nevezte azt, hogy Szerbia elkerülje az elszigetelődést. Arra ösztönözte a szerb politikusokat, hogy minél többet tárgyaljanak az eu rópai államok vezetőivel, s találják meg a kommunikációs csatornákat Pristinával, elsősorban a Koszovóban élő szerb kisebbség jogainak védelme érdekében. Románia első embere azt kívánta a szerbeknek, hogy tegyék túl magukat minél hamarabb a mostani ne héz időszakon, és összpontosítsák erőfeszítéseiket az EUcsatlakozás megvalósítására. Egy EUtagállam államfőjeként megerősítette, hogy az Európai Unió támogatja Szerbia csatlakozását az európai közösséghez. vissza A románi ai csángó kisebbség ügye az Európai Parlamentben Budapest, 2008. február 21., csütörtök (OS) - Tabajdi Csaba, az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke vezetésével az Intergroup mai ülésén megtárgyalta a romániai csángó kis ebbség helyzetét. Tabajdi Csaba elnök szerint az európai intézményeknek, így az Európai Parlamentnek is figyelemmel kell kísérnie a veszélyeztetett romániai csángó kisebbség sorsát. A csángók identitása rendkívül összetett, de a magyar gyökerek egyértelmű ek. A magyar szocialista képviselő szerint az Európa Tanácsban Tytti finn jelentéstevő asszony által tett ajánlásokkal meg kell ismertetni az EP képviselőkkel. Tabajdi Csaba javaslatára az Intergroup tényfeltáró missziót küld Csángóföldre, hogy pontos képe t kapjon a csángók helyzetéről. Tabajdi Csaba elnök Tőkés László képviselőtársa távollétében írásban megtett javaslatait a jegyzőkönyvhöz csatoltatta. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke röviden bemutatta a Kárpátok gerinc vonalától keletre, illetve nyugatra, idegen etnikai és nyelvi környezetben élő magyar népcsoport történelmét, nyelvét, műveltségét. Bizonyította, hogy az asszimiláció kései stádiumába jutott népcsoport az európai kulturális örökség fontos része, amely megm entésre vár. Három szinten kell lépnünk: az unió szintjén érvényt kell szerezni a 2001 májusában, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése állandó bizottságának isztambuli tanácskozásán elfogadott ajánlásának, valamin folytatni kell a kérdés nemzetközisítésé t. Szorgalmazni szükséges a kisebbségben élő népcsoportok közjogilag szavatolt kulturális autonómia intézményrendszerének létrehozását, amely a csángó népcsoport kérdésének megoldását is segíthetné. Saját országban, nemzetállami szinten kell a saját jogren dszerbe iktatni az asszimilációmentes lét feltételrendszerét. A harmadik szinten ki kell használni a civil önszerveződés lehetőségeit, a CsángóMagyar Szövetséget támogatni szükséges, amely zászlajára tűzte a harcot az anyanyelvű hitéletért és az anyanye lvű oktatásért. Göndör Péter, az Európa Tanács strasbourgi magyar képviseletének diplomatája a szervezet 2001es csángó határozatát, ajánlásait ismertette, amelyek ma is irányt adnak a moldvai népcsoport kulturális, vallási, oktatási értékeinek megőrzéséh ez és fejlesztéshez. Az Európa Tanács továbbra is alkalmas fórum és terep a csángók kulturálisnyelvi környezetének folyamatos figyelemmel kísérésére. Az Európai Parlament idevágó, várható tevékenysége megsokszorozhatja a nemzetközi segítség sokoldalú előm ozdítását. vissza Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
