Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-21
29 Az egyéni választókerületes szavazás ügyében egyezségre jutottak a romániai pártok, a PNL, az RMDSZ, a szociálde mokraták és a konzervatívok kompromisszumot kötöttek. -------------------------------------------------------------------------------- Szimpátiademonstrációt tartottak a Székelyföldön A koszovói függetlenséget üdvözlő szimpátiatüntetést tartottak Seps iszentgyörgyön, az eseményt a Sepsiszéki Székely Tanács szervezte. A szónokok üdvözölték Koszovó függetlenülését, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a nyugatbalkáni példa Székelyföld autonómiatörekvéseiben is hasznosítható. "A székely nép soha nem kért függetlenséget, de az unió államaiban jól működő autonómiák mintájára épp az önrendelkezési jog alapján kívánja elérni a sajátos státus törvénybe iktatását" – hangzott el a gyertyás tüntetésen. vissza (MH ) Júniusban dono rkonferencia várható az új állam szükségleteinek fedezésére − Koszovó Európa Palesztinája VG 20080221 Hosszú távon akár fényes jövő elébe is nézhet a függetlenségét vasárnap kikiáltott Koszovó, megfelelő gazdaságpolitika esetén. Rövid távon szemlélve azonban a helyzete igencsak nyomorúságos. A kétmillió lakosú új állam 2,2 milliárd dollárra becsült GDPjének egynegyedét a külföldön dolgozók hazautalásai adják. A munkanélküliséget 4050 százalékosra becsülik, a havi átlagbér 220 dollár (40 ezer forint) körüli, és az országnak jelenleg gyakorlatilag semmilyen, nemzetközileg versenyképes termelése nincs. A helyzetet az elterjedt korrupció, a burjánzó feketegazdaság, a népesség igen alacsony iskolázottsága és a naponta gyakran több órán át tartó áramkimarad ások teszik szinte tragikusan reménytelenné. Koszovó még évekig a nemzetközi szervezetek köldökzsinórján lógó protektorátus maradhat, egyfajta „európai Palesztina” (remélhetőleg robbantások nélkül). Akárcsak a zsidó államról leválni próbáló arab alakulat, a volt szerb tartomány is azonnal összeomlana, ha a nemzetközi közösség nem pénzelné. Az ENSZ tavaly 220 millió dollárt fordított a koszovói misszióra, az EU 205 millió eurót költ az igazságügyi rendszer felépítésére létrehozandó rendőrségiügyészségibíró sági projektjére (az EULEXre). További 325 millió eurót ígér átutalni az unió a jogállam intézményrendszerének kiépítésére 2010ig, 150 millió eurót pedig a lerobbant közlekedési infrastruktúra megújítására. Mindezt azok után, hogy 1999től 2007 végéig az EU a bizottság számításai szerint már 1,8 milliárd eurót költött Koszovóra. Brüsszel júniusra nemzetközi donorkonferencia összehívását tervezi az új állam szükségleteinek fedezésére. A hosszú távú jövő azonban nem olyan sötét, mint a jelen. Elsősorban azé rt, mert a lakosságot óriási optimizmus és reménykedés töltötte el a függetlenség kikiáltása miatt. Megfelelő gazdaságpolitika esetén az igen fiatal népesség számára (a lakosság fele 25 éven aluli) a jelentős ásványkincskészlet kitörési pont lehet. Először azonban ki kell építeni az önálló állam intézményrendszerét és fizikai infrastruktúráját, és ez nem kis feladatnak ígérkezik. Koszovónak egyelőre nemzetközi telefonelőhívószáma sincs (Monacóéval kénytelen osztozni, talán azért, mert néhány éve a francia Alcatel kapott megbízást a hálózat kiépítésére). Ennél sokkal súlyosabb hiányosságok is mutatkoznak azonban: a leendő EUs közigazgatásnak kell megteremtenie a komplett állami intézményrendszert. Alighanem uniós forrásokat igényel majd egy nagy ligniterőmű négymilliárd euróra becsült felépítése is – ennek 2012re tervezett beüzemelésétől remélik az állandó áramkimaradások teljes felszámolását. U g y vissza A szakszervezetek szerint 70 órás munkahetet akar kiharcolni a Nokia − F inn „rabszolgatartók” Erdélyben VG 20080221 Rendkívül éles hangvételű szemrehányásokkal illette a Nokia konszernt a román munkavállalói érdekképviselet. A Cartel Alfa szakszervezeti szövetség elnöke, Bogdan Hossu szerint a finn cég „rabszolgatartó” mó dszerekkel akarja dolgoztatni a munkavállalókat a Kolozs megyei Nemeszsukon működő új üzemében. A Cartel Alfa állítja: a Nokia azért lobbizik, hogy a törvényileg megszabott heti munkaidőt a jelenlegi 48ról 6070 órára emeljék Romániában. A vállalat ezzel szemben tévesnek nevezte ezeket az értesüléseket.
