Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-21
15 A MeH Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállamtitkárságának Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya 2008ban folytatja a fejlesztéspolitikai információs nap ok szervezését. Az információs napokon – a tervezési folyamatok előrehaladásának megfelelően – már a jóváhagyott, végleges határ menti operatív programok ismertetése, a programok és pályázatok elkészítésének konkrét feladatai kerülnek előtérbe. Az elők észítés alatt álló idei információs napok elsősorban a régiók, térségek közötti szakmai és programozási kapcsolatok erősítését, a közös programozási gyakorlat megalapozását és kialakítását szolgálják majd az egyes határszakaszokon. Cél az is, hogy olyan mo dellértékű együttműködéseket mutassunk be és segítsünk kialakítani, amelyek tapasztalatai alapján dinamizálni tudjuk a mesterséges határok miatt kialakult fejlődési zárványokat. A 2008 évi információs napok vezérfonala továbbra is az „Egymás felé fordu ló régiók” gondolata lesz. A rendezvénysorozat alapvető szándéka változatlanul az, hogy az Európai Területi Együttműködési keret és más források segítségével járuljunk hozzá a határokon átnyúló vagy határokat érintő nemzeti fejlesztési célok találkozásához , szinkronizálásához, ezáltal a rendelkezésre álló uniós és nemzeti források optimálisabb felhasználásához. Meghatározó projekt a magyarszlovák viszonylatban: az Ipolyhidak újjáépítése Az Ipolyon, mint magyarszlovák határfolyón a két világháború e lőtti időszakban 47, különböző funkciót ellátó, átjárást biztosító létesítmény volt, amelyekből a második világháború után hat híd maradt meg. Az elmúlt években az Ipoly térségében egyre növekvő társadalmi igény jelent meg a korábbi helyzet valamilyen mért ékű visszaállítására. Az Ipolyhidak újjáépítésének felkarolására a határ mindkét oldalán az elmúlt években számos kezdeményezés született, így megalakult a főként magyar és szlovák önkormányzatokat összefogó civil Polgári Társulás. Jelenleg hét Ipolyhíd újjáépítése van előkészítés alatt, illetve legelőrehaladottabb állapotban a Szécsény körzetében tervezett két híd van, amelyekre vonatkozóan a közelmúltban magyarszlovák kormányközi megállapodások is születtek. A kormányközi megállapodások aláírását követően – az érintett tárcák és szakmai intézmények bevonásával – megkezdődött a két híd tényleges kivitelezésének, valamint a szükséges finanszírozási feltételeknek az előkészítése. Az Ipolyhidak megépítését a magyar és a szlovák kormányfők által tavaly júniusban elfogadott 14 pontos cselekvési terv jelölte ki közösen megvalósítandó projektnek. Az Ipolyhidak újjáépítése illeszkedik a Varratmentes Európa programba, ami a teljes határszakaszon elérendő célként fogalmazza meg a határátjárás lehetőségei nek bővítését, sűrítését. A program egyik célja, hogy a határátjárási pontok fejlesztése, újraélesztése szolgálja a létesítmények környezetének egész térségét, vagyis a térség vállalkozóinak és civil szereplőinek kapcsolatbővülését is. Törekvés az is, hogy komplex térségfejlesztési programok szülessenek, amelyek – a közúti átkelőhelyek fejlesztése mellett – a határ két oldalán lévő térségek más közlekedési lehetőségeit, valamint környezetvédelmi, vízgazdálkodási kérdéseit is tartalmazzák. Ennek megfelelően a helyi szereplők Ipolymenti fejlesztési szándékai már most is kiterjednek a térséget átszelő vasúti szárnyvonal fejlesztésére, illetve egy felső Ipolyvidéki víztározó kiépítésére. vissza Tabajdi: Most válik az Európai Un ió valódi politikai és értékközösséggé! Budapest, 2008. február 20., szerda (OS) - El kell magyaráznunk az állampolgároknak, mit hoz nekik az új alapokra helyezendő Európai Unió Tabajdi Csaba, az MSZP EP Delegáció vezetője ma felszólalt a Lisszaboni S zerződésről az Európai Parlament plenáris ülésén rendezett vitában. Tabajdi a Szerződést elsőként ratifikáló Magyarország képviselőjeként hangsúlyozta, hogy maga a ratifikáció nem elég: pontosan el kell magyaráznunk az állampolgároknak, mit is hoz nekik az új alapokra helyezendő Európai Unió, mi a hozzáadott érték az eddigiekhez képest. "Sajnos sokan, még európai és tagállami vezetők is elkövetik azt a hibát, hogy csak intézményi reformnak állítják be a Lisszaboni Szerződést, holott az ennél jóval több. Mo st válik az Unió valódi politikai közösséggé, valódi értékközösséggé. Az Alapjogi Charta az emberi, polgári, szociális, környezeti jogok valaha létezett legbővebb katalógusa, amely a világon páratlan jogokat biztosít az európai állampolgároknak. Az unió es zközöket kap a kezébe, hogy hatékonyan oldhassa meg az állampolgárok mindennapjait érintő problémákat, mint az éghajlatváltozás vagy az energiaellátás. A Lisszaboni Szerződés számos újítása közül kiemelkedik az Európai Parlament szerepének, befolyásának további erősödése. Az európai demokrácia kiteljesítése, az állampolgárok beleszólási lehetőségének erősítése, hogy az EP szinte mindenben valódi társjogalkotóként vesz részt a döntéshozatalban. Egy sor olyan európai közös politika
