Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-21
2 Mi közünk Koszovóhoz? − „Én úgy gondolom, hogy a Magyar Köztársaságnak nem volna szabad elismernie a független Koszovót. Létezik egy szabad recept, amely alkalmazha tó itt is. Mi nem ismerjük el Tajvant, de elfogadjuk, hogy ez a (Koszovóhoz hasonlóan) vitathatatlanul önálló kínai tartomány képviseletet működtessen Budapesten. Ugyanez volna felkínálható a koszovóiaknak - és akkor nem megyünk bele egy teljesen fölöslege s, abszurd ütközetbe” − Aczél Endre írása (Nsz 3.o.) Elfelejtett alapszerződések nyomában − A Nyugat megnyugtatására született dokumentumok elvi kötelezettségvállalásaiból nem sok valósult meg a gyakorlatban − A múlt század kilencvenes éveinek elején, illetve közepén született kétoldalú alapszerződések ma a politikai korrektség nyelvezetével megfogalmazott, érvényüket vesztett dokumentumoknak tűnnek. Az elvi kötelezettségekből nem sok vált valóra, az erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyarság sorsának alakulását a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolták az annak idején nagy politikai csinnadratta mellett megszületet t „jószomszédsági” szerződések − Kép (MN 10.o.) Konferencia a sikeres Európáról − Ko nrad Adenauer , a második világháború utáni első német kancellár életművét ajánlotta az összegyűlt fiatalok figyelmébe Hans Kaiser , aki a német politikus nevét viselő alapítvány nevében köszöntötte az Európai Néppárt ifjúsági szervezeteinek hagyományos téli egyetemén összegyűlt fiatalokat tegnap Budapesten, a magyar parlamentben (MH 6.o.) R OMÁNIA Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke − Román érdek a szétforgácsolás − Korántsem zárult le a Székelyföld fejlődéséről s zóló vita, mely időközben kitágult az autonómiával kapcsolatos véleményekkel. Demeter János úgy véli, létezik együttműködés a székely megyék, települések között, de politikai képviselet nélkül esély sincs a felzárkózásra. A Kovászna Megyei Tanács elnökével Simon Judit beszélgetett (Erdélyi Riport) Veled vagyunk, Koszovó? − „… ha figyelmesen tanulmányozzuk Basescu államfő és Tőkés László EPképviselő megnyilatkozásait a balkáni fejleményekről, aligha marad közös nevezőjük, leszám ítva persze az RMDSZt, amelyről hajlamosak ugyanazt gondolni. Csakhogy Koszovó kapcsán a püspök és a Szövetség vezetőinek megnyilatkozásai majdhogynem egybevágnak, amit a román állam feje aligha honorál. Függetlenül attól, hogy maga Basescu volt az, aki m ost leginkább államférfiként nyilvánult meg, s nem a hisztéria fokozását szolgálja, mint a rendőr után kiáltó román szélsőségesek vagy a székelyföldi szimpátiatüntetésszervezők. Ha már itt tartunk, akkor egy másik szövetség is könnyen megrepedezhet, a kis ebbségi kormányzat működését is problematikussá teheti az albán többségű új állam elismerése körüli nézetkülönbség. Mert ugye ott a kérdés, hogy akkor ez micsoda: precedens vagy sem, érvényesíthetőe a mi viszonyainkra a balkáni történések analógiája vagy sem. Mennyivel hitelesebben szólnának a román politikusok érvei, ha egy már elfogadott s hatályba lépett kisebbségi törvénye lenne az országnak” − Szűcs László cikke (Erdélyi Riport) Basescu, ha illően józan − „… Koszovó ügye j ó alkalomnak tűnik arra, hogy a hont féltők a romániai magyarságot megpróbálják kiszorítani a törvényhozásból, a
