Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-20
32 kommunikációs akadályok ellenére is szívesen venné, ha az alapítvány őt bízná meg az erdélyi tévé beindításával. Mint mondotta, számára ez elsősorban nem anyagi kérdés, hanem szívügy. „Megtiszteltetés lenne számomra, hisz en a televíziózás a hobbim, mondhatnám úgy is, az életem” – tette hozzá. Békéscsabai vagy helyi vezetővel A Szudárral való együttműködésről kérdezve Nagy Zsolt lapunknak kifejtette, bár szerződést még nem kötöttek, mindenképpen számítanak a magyarországi szakemberre. „Szudár László olyan ember, aki partnerünk a tévé létrehozásában” – jellemezte Nagy Zsolt a magyarországi televízióst. Kérdésünkre, hogy ő irányítjae kezdetben a szerkesztőséget, a Janovics Jenő Alapítvány elnöke árnyaltabban fogalmazott. Mi nt mondta, jó szakembernek tartja Szudárt, de úgy véli, magyarországiként nehezebben boldogulna a romániai körülmények között. Ezzel szemben Szudár nem tart az idegen környezet kihívásaitól. „Amikor a 90es évek elején a szakmát tanultam, én is azt kérdezt em a minket oktató és irányító amerikai médiásoktól, hogy a tengeren túlról érkezett emberek honnan tudják, mi a jó és mi a rossz a magyar nézőknek? Elnevették magukat, és azt mondták, a tévénézők között nincs különbség, a világ bármelyik részén is éljenek . Megtanultam, hogy tévésként nekem az a legfontosabb feladatom, hogy a nézőt szolgáljam” – fejtette ki lapunknak a békéscsabai televíziós menedzser. Nagy Zsolt: nem párttévé lesz Nagy Zsoltnak és az általa vezetett Janovics Jenő Alapítványnak hamarosan d öntenie kell a munkatársak ügyében is. Mint elmondta, akár egy héten belül meghirdetik a negyven állás egy részét. Kérdésünkre, hogy kikre számítanak elsődlegesen, Nagy Zsolt kifejtette: a tanulni vágyó fiatalokat és a más adóknál tapasztalatot szerzett té véseket egyaránt szívesen látják. Arra a kérdésünkre, tarte attól, hogy a számos összefonódás miatt a nézők eleve RMDSZtévének fogják beskatulyázni az új adót, Nagy határozott nemmel válaszolt. „Azt üzenem azoknak, akik már most ilyesmit állítanak, hogy az év közepétől nézzék az adónkat, és győződjenek meg róla, hogy ez nem párttévé” – mondta a Janovics Jenő Alapítvány elnöke. vissza Szerzo: Szucher Ervin Színház született − A képviselőtestület egyhangúlag döntött a Zent ai Magyar Kamaraszínház megalapításáról Magyar Szó 2008.02.20. A tegnapi nap folyamán Zenta község képviselőtestületének sorrendben 31. közgyűlésén a tanácsnokok egyhangúlag a Zentai Magyar Kamaraszínház megalapítása mellett adták le a voksukat, ezzel új színnel gazdagítva a város s nem utolsósorban tartományunk művelődési életének az egyébként is gazdag palettáját. Ezzel Thália zentai szerelmeseinek majd két évtizedes álma vált valóra, hogy Zentának is legyen saját teátruma, mivel - valljuk be őszintén - rég megérdemelte ezt e város, amely az elmúlt időszakban számos tehetséges színművészt adott a színházi világnak. Csak hogy néhány nevet említsünk: Szorcsik Kriszta, Mezei Kinga, Puskás Zoltán, Urbán András, Kovács Nemes Andor, Táborosi Margaréta, akik már bizonyos tekintetben a vajdasági magyar színművészek elitjébe tartoznak, s természetesen nem szabad megfeledkeznünk azokról a fiatalokról sem, akik csak a közelmúltban ismerkedtek meg a színházi élet varázsával, s azonnal a rabjaivá váltak. Remélhetőle g mindannyiuk fergeteges játékával mielőbb találkozni fogunk Thália újonnan született szentélyében. Az ülés fénypontja mindenképpen a Zentai Magyar Kamaraszínház megalapítása volt. Igaz, ez sem ment zökkenőmentesen. A tanácsnokok közül elsőként Slobodan Bo rđoški, a Demokrata Párt képviselője kért szót, aki támogatta a színház megalapításának ötletét, ám több módosítási javaslattal rukkolt elő. A színház tevékenységét illetőleg azt javasolta, hogy művelődésiművészeti, zenei és egyéb művelődési tevékenységen kívül a színház kiadói tevékenységgel is foglalkozzon, s hogy az alapítónak ne csak véleményezési, hanem beleegyezési joga is legyen a színház munkaprogramját illetően. Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség tanácsnoka szintén támogatta a színház m egalapításának javaslatát, ugyanakkor észrevételezte, hogy az önkormányzat kulturális bizottsága erre nem tett indítványt. A tanácsnok ezért a döntés elnapolását kérte, mondván, a színház ügyéről csak azt követően voksoljanak, ha annak működéséről részlete s terv készül. A következő szónokként Juhász Attila, Zenta polgármestere hangsúlyozta, csupán politikai akaraton múlik, hogy létrejöne ez a színház. A színház pénzelése kapcsán kétségeit fejezte ki Berényi László, a G17 Plusz tanácsnoka, ám a további fels zólalók amellett álltak ki, hogy esélyt kell adni az új művelődési intézménynek, ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha döntenek a színház megalapításáról. Ez végül is - egyhangú szavazással - megtörtént.
