Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-20
29 Miközben itthon és Európaszerte azt halljuk, hogy Koszovó nem precedens, a balkáni történésekből maga számára jó példát látó kisebbségek szerte Európában tudják, sejtik, hogy végre megtört a jég. Európa és az Egyesült Álla mok olyan lépésre szánta el magát, ahonnan nincs visszaút. Az uniós csatlakozás nemcsak a romániai, hanem a felvidéki, sőt az anyaországi magyarság számára is egyértelművé tette, hogy (a csatlakozás ténye önmagában) magától nem old meg semmit, legkevésbé a kisebbségi gondjainkat. Nem oldja meg, de immár jól körvonalazható lehetőséget kínál arra, hogy a sorsával rendelkezni tudó nemzeti közösség, összefogva elérje azt, amit akar. Koszovónak és az Uniónak ennél jobb üzenete nem is lehetne a romániai magyarsá g számára. Erdélyi magyarjaink jól ismert kérdésére, hogy mit szólnak a románok, ha netán a tyúkszemükre lépünk, ma már rögtön föl lehet tenni a másik kérdést: mit szólnak a szerbek? Valóban mit szólnak? Kérdezi őket ma egyáltalán valaki Európában? Számíte az, hogy mit mond Koszovó kapcsán a szerb állam, vagy kormányfő? Számíte az, hogy a szerb ortodox egyház feje fegyverbe szólítja a népet? A vezető országok politikusait ez nem érdekli. Nem azért nem érdekli, mert a szerb alábbvaló nép lenne, mint a német az angol vagy a francia, hanem azért nem, mert eljátszották problémamegoldó képességüket. Azt a képességet, hogy állampolgáraikat egyformán kezeljék. Hogy ne diszkrimináljanak, ne alázzanak meg másokat. Ilyen szempontból a románok semmiben sem külön böznek a szerbektől. Közel egy évszázada ugyanezt teszik a kisebbségekkel, jelesül a romániai magyarsággal, amit a szerbek tettek és tesznek saját kisebbségeikkel, már kevésbé az albánokkal. A magyar összefogáson múlik, hogy az erdélyi magyarság területi vagy kulturális autonómiájára éppen olyan határozott igen legyen a válasz, mint Koszovó függetlenségére. Ilyen összefüggésben teljesen mellékes lesz, hogy mit gondolnak erről a románok. vissza Makkay József Megjelenés előtt a z Erdélyi Naplóban Bűnvádi eljárást indított a DNA Nagy Zsolt volt miniszter ellen Erdély.ma [ 2008. február 20., 08:00 ] Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) tegnap beidézte Nagy Zsolt egykori távközlési és informatikai minisztert. Az ügy észek ismertették a politikussal a Román Posta ügyében ellene felhozott vádakat. A volt tárcavezetőnek átadták a bűnvádi eljárás beindításáról szóló határozatot, amely szerint hivatali visszaélés bűntettével gyanúsítják, a postatársaság egyik ingatlanján ak eladásáról szóló, általa jóváhagyott kormányhatározat miatt. A DNA szerint a Bukarestben található telkét és a rajta álló ingatlant jóval a piaci ár alatt értékesítették, miközben azok még állami köztulajdonban voltak. Az exminiszter a Krónikának elmon dta: az általa kézhez kapott dokumentum ugyanazokat a képtelenségeket tartalmazza, mint amelyek alapján Traian Basescu jóváhagyta a Tudor Chiuariu volt igazságügyi miniszter és az ellene indítandó bűnvádi eljárást. Nagy szerint a hatalommal való visszaélés vádja egyszerűen nem állja meg a helyét, hiszen mindössze annyiról van szó, hogy aláírt egy kormányhatározatot előkészítő ajánlást, valamint később magát a jogszabályt is. Akkori tisztségét tekintve ez természetes volt, vélte a miniszter. „Az ügyészek s zándékosan kreáltak egy ügyet, amelynek célja az volt, hogy Tudor Chiuariut eltávolítsák a miniszteri székből”. Az egykori távközlési miniszter szerint ugyanezt bizonyítja, hogy az érintetteket azzal vádolják, hogy egy 2007es kormányhatározattal törvényes ítettek volna a Román Posta és egy magánvállalat között 2005ben létrejött társulást. „Ez jogi képtelenség. Egyetlen jogszabálynak sincs visszamenőleges hatálya, így annak a kormányhatározatnak sem” – tette hozzá Nagy Zsolt, aki úgy értékelte: beidézése a DNAhoz elsősorban annak tudható be, hogy kampányév van, és „az ügyészek Traian Basescu kedvében próbálnak járni”. Leszögezte, a jogszabály az ő szempontjából teljes egészében legálisnak tekinthető.
