Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-20
5 túli magyar nemzetrészek, amelyeknek országai csatlakoztak az EUhoz, belátták, hogy a jelenlegi helyzetben az integrációs folyamatokból egyelőre kimaradó kárpátaljai és vajdasági magyarok szorulnak leginkább az anyaország támogatására. Egy évvel ezelőtt hozták létre a határon túli magyarság fennmaradása szempontjából nélkülözhetetle n nemzeti intézmények státusát, s a megbízható finanszírozásnak köszönhetően azóta ezeknek az intézményeknek a munkája hosszú távra tervezhetővé, stabilabbá, és hatékonyabbá vált. Mindezekről most személyesen is meggyőződtem, hangsúlyozta Gémesi Ferenc , a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára kárpátaljai látogatásának végén, a beregszászi magyar konzulátuson megtartott sajtótájékoztatóján. A politikus bejelentette: tárgyalt a megye vezetőivel, s a dolgok jó irányba haladnak afelé, hogy március 14én Vereckén felavassuk a millecentenáriumi emlékművet (KárpátInfo) A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR Bush szerint Koszovó függetlensége békét hoz a balkáni térségbe − „Oroszország ellenkezése dacár a a történelem megmutatja majd, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása helyes lépés volt” - hangoztatta. "Nézeteltérés van a kérdésben, de úgy gondoljuk - mint ahogy sok más nemzet is , hogy a történelem bebizonyítja a lépés helyességét. Most mindannyiu nknak segítenünk kell a koszovóiakat abban, hogy megéljék a békét" – mondta (MTI) Koszovón kívül is vannak példák egy ország egyoldalú kiválására egy másik államból – HÁTTÉR − Ignaz Seidl osztrák nemzetközi jogász szerint, aki az osztrák hírügynökségnek nyilatkozott, ilyen esetekben az "anyaállam" elismerése egyáltalán nem is szükséges. A z sem ellentétes szerinte a nemzetközi joggal, ha egy állam azzal fenyegetőzik, hogy megsz akítja diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek kapcsolatokat létesítettek az általa el nem ismert új állammal (MTI) A koszovói függetlenség kikiáltásának elítélésére szólította fel az EBESZt Szerbia − Vuk Jerem ic egyoldalúnak és törvénytelennek minősítette a szervezet bécsi székhelyű állandó tanácsának rendkívüli ülésén elmondott beszédében a pristinai parlament cselekedetét, amely Belgrád megítélése szerint ellentmond az EBESZ által vallott alapelveknek és közö s értékeknek. Leszögezte, hogy Szerbia továbbra is saját részének tekinti a területet, következésképpen a leghatározottabban ellenzi, hogy felvegyék Koszovót az ötvenhat államot tömörítő szervezet tagjai közé (MTI) Kisebbség és nemzetállam – ELEMZÉS − Nemzetállam és etnikai sokszínűség kényes viszonyát boncolgatja a Neue Zürcher Zeitungban publikált írásában Romedi Arquint , az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) volt elnöke abból az alkalomból, hogy tíz évvel ezelőtt , 1998 februárjában lépett hatályba a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai konvenció. A keretegyezmény kidolgozásának ötlete a balkáni háborúk csúcspontján, 1993 őszén fogant meg, az Európa Tanács bécsi csúcsértekezletén. A dokumentumot eddig 34 euró pai állam ratifikálta; nincs közöttük Franciaország, Görögország és még jó néhány nyugateurópai ország. Ezek azt hangoztatják, hogy náluk minden állampolgár egyenlő, s ezért nem vesznek tudomást a
