Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-19
35 kitermelt orosz földgázért, akkor keverni kellett a 140 dolláros középázsiai áruval, amelyet a RoszUkrEnergo a türkmén – üzbég határon, átlag 140 dolláros ezer köbméterenkénti áron vett át, és ezt az évi 55 milliárd köbméteres mennyiséget a Gazprommal való megállapodás al apján az orosz – ukrán határra szállította. Ott 179 és fél dolláros áron átvette tőle az UkrgazEnergo nevű cég, amely 5050 százalékban ugyancsak az ukrán Naftohaz és ismét csak a RoszUkrEnergo tulajdonában állt. Az UkrgazEnergo vámkezeltette az árut, kif izette a húszszázalékos adót, majd 25 milliárd köbmétert eladott a Naftohaz különböző leányvállalatainak, 30 milliárd köbmétert pedig – immár 230 dolláros áron – a végfelhasználóknak. A közvetítők által bezsebelt, néhány egyszerű szorzási művelettel kiszám ítható milliárdos haszon sorsáról semmiféle információval nem rendelkezünk. Pedig lehet, hogy ez adná meg a választ arra a kérdésre, vajon miért menesztette a Kreml a RoszUkrEnergót az oroszországi elnökválasztással járó politikai bizonytalanság közepette. Az egyik ukrán földgázvállalat vezetője, Jurij Korovin el is szólta magát, amikor úgy fogalmazott, hogy a RoszUkrEnergo kiiktatása „szükségtelenné teszi, hogy az orosz vezetés a közvetítő cég érdekeit szem előtt tartva, mesterségesen alacsony áron tartsa” az Ukrajnába szállított földgáz árát. A két államfő most a Kremlben megegyezett, hogy a Gazprom és a Naftohaz felefele arányban történő részesedésével új közvetítő cég alakul. Ebből teljesen kimarad a RoszUkrEnergo 45, illetve 5 százalékos részvénycsoma gjával rendelkező Dmitrij Firtas és Ivan Furszin, akik mostanában minden lehetséges fórumon tagadják Mogiljeviccsel való kapcsolatukat. A Gazprom az új vállalatban meghagyja korábbi képviselőit, az ukrán félre pedig rábízza, kit jelöl Kijev képviselőjének. A Kreml ezzel alattomosan szítja Juscsenko elnöknek és Timosenko miniszterelnöknek a két politikus mohó gazdasági holdudvara által ösztökélt, néha nyílt marakodássá fajuló vetélkedését. Ez máris elkezdődött azzal, hogy az ukrán biztonsági és védelmi taná cs eljárást kezdeményezett, amelynek célja, hogy a Timosenko iránt lojális menedzserek által irányított Naftohazt az államfő ellenőrzése alá helyezze. Az ilyen felállásban utolsó orosz – ukrán csúcstalálkozón Putyin szinte észrevétlenül még mást is elért a saját kijevi támogatói által sarokba szorított Juscsenkótól. Könnyedén beleegyezett, hogy a tavalyról felhalmozódott adósságot a Gazprom követelésével ellentétben a Naftohaz Ukrajini ne az idei, jóval magasabb árakon törlessze. Megszerezte viszont Juscsenk o beleegyezését, hogy Kijev beengedje a Gazpromot a belső ukrán piacra. A Kreml hátszelével előrenyomuló orosz energetikai lobbi évek óta ezt igyekszik elérni Európa számos országában. Ukrajnában most sikerült: a kiskereskedelmi forgalom felét átengedik az orosz mamutvállalatnak. Moszkva számára ebben az elvi engedményben nem a profit a legfontosabb, bár a legfrissebb adatok szerint 2007 első háromnegyed évében folytatódott a Gazprom gazdasági mutatóinak immár trendnek minősíthető romlása. A Kreml által „k ézivezérelt” energetikai nagyvállalatnak azért is lényeges kulcspozíciót szerezni a belső ukrán piacon, mert az ország három legfőbb közjogi méltósága alig egy hónapja levélben kérte a NATO vezetését, hogy kezdjék el a Kijev csatlakozásáról folytatott tárg yalásokat. A Gazprom most már, hogy „területen belül van”, bármikor, bármilyen áremelést végrehajthat. A szerző az ELTE tudományos főmunkatársa Gereben Ágnes vissza Tüntettek a koszovói szerbek Magyar Hírlap, 2008.02 .19. Kosovska Mitrovica északi részén, a Sumadija téren helyi viszonyok között hatalmasnak számító, mintegy tízezres tömeg várta a déli tüntetés kezdetét. Az Ibar folyó által kettészelt városban Koszovó függetlenségének kikiáltása óta nem sok minden vált ozott: a mintegy huszonötezer szerb lakos nem érintkezik a túlparton élő, hetvenezres albán többséggel. A hidakat a koszovói és az ENSZrendőrök ellenőrzik, és a NATO békefenntartó ereje, a KFOR is a közelben van. A tüntetés előtt helikopter körözött a vár os felett. Ez volt a koszovói szerb közösség első reakciója. Tegnap délben Mitrovicán és néhány délebbi, szerbek lakta településen – az úgynevezett enklávékban – a helybeliek Koszovó függetlensége ellen tüntettek. A pristinai parlament vasárnap délután s zavazta meg azt a nyilatkozatot, amellyel az addig ENSZigazgatás alatt álló terület hivatalosan is elszakadt Szerbiától. A mitrovicaihoz hasonló tiltakozás volt az enklávéknak nevezett szerb településeken – például Garacanicán, Strpcén – is. "Soha nem f ogadjuk el Koszovó függetlenségét, a Balkán második albán államának létrehozását", mondta Marko Jaksic, a koszovói szerb önkormányzatok szövetségének elnöke a mitrovicai nagygyűlésen. Jaksic az EU tervezett koszovói missziójának tagjait megszállóknak tekin ti, és felszólította a szerbeket, hogy tagadják
