Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-19
29 Băsescu helytelennek és minden alapot nélkülözőnek minősítette, ha bárki párhuzamot von Koszovó és Románia között. Úgy vélekedett, hogy Romániában a kisebbségek csaknem minden megadható jogban részesülnek. „Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs még tennivaló” – szögezte le Băsescu. A cotrocenii találkozó után a pártelnökök megismételték az RMDSZt bí ráló nyilatkozataikat, békülékenyebb hangot csak a PNL képviselőházi frakcióvezetője ütött meg. Crin Antonescu szerint az RMDSZ politikai pártként sürgetné ugyan Koszovó elismerését, ám kormányzati tényezőként elfogadja a kormány álláspontját. Kolozsvár: megbüntetik a tüntető fiatalokat Megbünteti a Kolozs megyei csendőrség a koszovói függetlenség ügyében rendezett kolozsvári szimpátiatüntetés néhány résztvevő jét, köztük Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökét. Ezt Aurel Litan, a Koloz s megyei csendőrség parancsnoka jelentette be . Kolozsváron ugyanis vasárnap este Mátyás király szülőháza előtt több erdélyi magyar civil szervezet 20 perces néma „villámtüntetést“ szervezett, amelyen feliratokkal üdvözölték Koszovó függetlenségének kikiál tását, követelve Székelyföld autonómiáját. A csendőrség Sándor Krisztinát, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnökét is megbünteti. A két személyt fejenként 500 lejre bírs ágolják meg az 1991/60as törvényre hivatkozva, amely szabályozza, miként lehet eljárni az olyan személyek ellen, akik bejelentetlen tüntetéseken vesznek részt. A kolozsvárihoz hasonló szimpátiatüntetést szervez holnapra a sepsiszéki Székely Nemzeti Tanács i s. vissza Az ösztön győzelme ÚMSZ 20080219 01:17 :17 Salamon Márton László Nem mondta ki Markó Béla a Koszovóügy kapcsán tegnap tartott rendkívüli sajtóértekezletén azt, amit az eseményre rekordlétszámban összegyűlt bukaresti újságírók hallani szerettek volna. Vagyis: hogy az RMDSZ kész asztalt is borí tani annak az álláspontjának a védelmében, mely szerint Romániának is el kell ismernie Koszovó függetlenségét. Markó úgy csúszott ki a kényes kérdések előlközül, ahogyan a síkos hal az ügyetlen horgász kezéből. Az RMDSZ elnöke végig azt hangsúlyozta: Kos zovó nem tekinthető precedensnek, ám esettanulmányként kiváló Románia és az itt élő kisebbségek és elsősorban a magyarság számára. Ám miközben Markó – mondhatni – élő adásban csitítgatta a román médiát, a sajtókonferenciát élőben közvetítő hírtelevíziók kolozsvári magyar fiatalok előző esti adhoc tüntetéséről játszottak be képsorokat azt sugallva, hogy a két esemény szervesen összetartozik, vagyis hogy az Erdélyi Magyar Ifjak akcióját – horribile dictu – az RMDSZ rendelteszervezte meg. Ami azonban igen csak lehangoló, hogy Koszovó kérdésében minden román párt egy követ fúj. Azaz, hogy amikor a „román nemzeti érdek” megkívánja, a lassan három és fél éve harcban álló felek is képesek fegyverszünetet tartani és össztüzet zúdítani az RMDSZre, a romániai mag yar kisebbségre, amely hirtelen visszaminősül a kilencvenes évek elejének közös ellenségévé. Ha nem jellemezné ugyanez a (nemzeti) érdekpolitizálás gyakorlatilag valamennyi ország viszonyulását a koszovói függetlenség kikiáltásához, akár azt is mondhatná nk: most derül ki, hogy semmit nem léptünk előre ami az etnikai toleranciát illeti a rendszerváltás – és a marosvásárhelyi véres események – óta eltelt majdnem két évtized alatt. De láthatjuk: ha a Koszovó függetlensége ügyében elismeréspárti/elismerésel lenes országok megoszlásáról térképet rajzolunk, ez a térkép jórészt megegyezik azzal az Európatérképpel, amely a kisebbségi lakosság sűrűségét ábrázolja az öreg kontinensen. Vagyis kivétel nélkül azok az országok függetlenségellenesek, amelyek területén jelentős kisebbségi közösségek élnek. Ahogyan az éppen Koszovóban tartózkodó Sógor Csaba RMDSZes EPképviselő fogalmazott: amelyeknek „rossz a lelkiismeretük”. Ami azt bizonyítja: nemcsak Románia vádolható azzal, hogy csak a maga szűk perspektívájából szemléli a globális politikát, hanem gyakorlatilag egész Európa és a nyugati világ. Ami ráébreszt arra, hogy az emberiség az általa megfogalmazott és a modern világ felépítésében alkalmazott elvek (demokrácia, etnikai tolerancia, nemzeti
