Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-19
12 1358 ingatlanj uk van Koszovó területén, egyedül a szerbiai állami villamos művek, az EPS koszovói létesítményeinek értékét közel hárommilliárd euróra (mintegy 4,2 milliárd dollárra) becsülik. Belgrádnak komoly fenntartásai voltak, amikor az ENSZkormányzat a kusza t ulajdonviszonyok tisztázása nélkül indította el a privatizációt (1960 és 1990 között Belgrád 17 milliárd dollárt fektetett be Koszovóban). A társadalmi tulajdonban (dolgozók kezében) lévő vállalatok értékesítésekor például nem elégítették ki az elmenekült szerb dolgozókat. A szerbiai gazdasági kamara figyelmeztette a világ minden gazdasági társaságát, hogy a megvett koszovói vállalatok tulajdonjogi viták tárgyát képezhetik. A koszovói ENSZigazgatás becslése szerint a vasárnap függetlenné vált tarto mányban legalább 8,3 milliárd tonna lignit van, míg szerbiai szakértők 14 milliárd tonnára becsülik a tartalékot. A barnakőszén értékét a Világbank 13,5 milliárd euróra becsülte, a pénzintézet szerint kiaknázása legalább 35 ezer új munkahelyet teremtene a tartományban. Mindennek ellenére nem olyan vagyonról van szó, amelyért érdemes lenne "vért ontani", hiszen a szénbányák többsége másfél évtizede nem működik, rendkívül költséges beruházásokkal lehetne életet lehelni beléjük. De az is az igazsághoz tartozik , hogy a szerbiai lignittartalékok 2035 körül kiürülnek, ezért Belgrádnak elemi érdeke lenne, hogy hozzáférhessen a koszovói szénlelőhelyekhez, annál is inkább, mert javarészt Szerbia pénzéből épültek a bányaipari létesítmények, amint a nagyvállalatok több sége is. Az ólom- és cinktartalékot Koszovóban mintegy 42,2 millió tonnára becsülik, ami a szerbiai tartalékok 74,1 százalékát teszi ki. Emellett 1,3 millió tonna nikkelt és kobaltot, 1,7 millió tonna bauxitot és 5,4 millió tonna magnezitet rejt a kosz ovói föld. A tartomány területén aranyat, ezüstöt, vasat és rezet is bányásznak, de ritka fémek - indium, kadmium, germánium, tallium és gallium - is vannak Koszovóban, jóllehet e kincsek értékét még nem vizsgálták meg alaposan. A természeti gazdagság ellenére Koszovó Európa talán legszegényebb gazdasága, és mindig is a volt Jugoszlávia legszegényebb területének számított, lakosságának legalább a fele szegénységben él. 1988ban az egy főre jutó hazai össztermék az országos átlag mintegy 24 százalékát te tte ki. Az úgynevezett kisJugoszlávia tízéves fennállásának idején nem javult a helyzet, és az 199899es válság megadta a kegyelemdöfést a tartománynak: leálltak a gyárak, egekbe szökött a munkanélküliség. Ebből az állapotból próbált felocsúdni Koszovó a nemzetközi közösség segítségével, eddig csekély sikerrel. Nem nehéz megjósolni, hogy a nyomorgó Koszovó milyen fékező hatással lenne a szárnyait bontogató, euroatlanti integráció útján lépegető Szerbia számára, amely épphogy hozzálátott gazdasága rendbeté teléhez. Európai viszonylatban Koszovóban a legkisebb az egy főre jutó hazai össztermék és a legmagasabb a munkanélküliség. Erőssége lehetne az, hogy átlagéletkor tekintetében a koszovói albán Európa legfiatalabb népe, a lakosság fele 25 év alatti. U gyanakkor ez is inkább sújtja a tartományt, sok fiatal ugyanis nehezen talál munkát. A munkaképes lakosság közel fele nem dolgozik, miközben évente mintegy 36 ezer fiatallal bővül a kétmilliós tartomány munkapiaca. A nagy munkanélküliség ellenére szép számban találhatók Koszovóban újonnan épült, vakolatlan házak, a koszovói albánok jó része ugyanis a Nyugaton dolgozó rokonaik keresetéből él. A rokoni adományok azonban csak "színlelt jólétet" teremtenek, nem lendítenek a gazdaságon, a pénzsegélyeket u gyanis "kenyérre és téglára" költik. A képzetlen munkaerő mellett az egyik legnagyobb gond a mindent átszövő korrupció, az általánosan elfogadott sógorságkomaság az államigazgatásban, a vidéki "kiskirályokként" élő, alvilági kapcsolatokat ápoló családi kl ánok uralma. vissza Koszovó: hazaárulással vádolja Szerbia a koszovói albán vezetőket Belgrád, 2008. február 18., hétfő (MTI/Reuters/AFP/ITARTASZSZ) - Hazaárulással vádolja Koszovó albán vezetését Szerbia a tartomány f üggetlenségének kikiáltása miatt. A szerb belügyminisztérium hétfőn kiadott közleménye szerint Hashim Thaci koszovói miniszterelnök, Fatmir Sejdiu államfő és Jakup Krasniqi házelnök "bűncselekményt követett el Szerbia biztonsága és alkotmányos jogrendj e ellen" a délszerbiai tartomány függetlenségének egyoldalú kinyilvánításával. Szerbia területén illegális állam kikiáltásának megszervezése - ezzel a hivatkozással a szerb rendőrség vádemelési javaslattal továbbította az ügyet az igazságszolgáltatási sze rveknek. A koszovói parlament vasárnap hirdette ki a függetlenséget, amit Boris Tadic szerb elnök és Vojislav Kostunica szerb kormányfő azonnal visszautasított. Közölték, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét. Szerbia gyakran terroristának minősítette a koszovói vezetőket. Thacit 1997 júniusában távollétében 10 év börtönbüntetésre ítélték terrorizmus vádjával, konkrétan egy - három szerb rendőr életét kioltó - merényletért. Egy évvel később nemzetközi letartóztatási parancsot adtak ki ellene, s ennek alapján vették őrizetbe rövid időre Budapest repülőterén 2003 júniusában.
