Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-18
42 külügyminiszterei is, és ugyancsak hétfőn tartanak ülést Brüsszelben az északatlanti szerveze thez tartozó országok állandó NATOképviselői, hogy megvitassák a koszovói helyzetet. Csak közép távon állhat majd meg a lábán a függetlenségét vasárnap kikiáltó Koszovó, az új állam politikailag, gazdaságilag és rendészetileg is nemzetközi segítségre s zorul majd a következő években – mondták szakértők a volt szerbiai tagköztársaságról az MTInek vasárnap. Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa és Juhász József, az ELTE KeletEurópa Története Tanszék docense egyetértett abban, hogy a köve tkező években politikailag, gazdaságilag és rendészetileg is nemzetközi segítségre lesz szüksége Koszovónak. Szilágyi Imre kiemelte: habár Koszovó vasárnap kikiáltotta függetlenségét, ezzel a gyakorlatban még nem jön létre önálló állam, a továbbiakban is protektorátus marad, ahogy eddig is volt 1999 óta. Formálisan tehát önálló állam lesz, amelynek területén idegen csapatok állomásoznak majd - tette hozzá. Az államépítés folyamata csak nemzetközi segítséggel működhet: Koszovónak segítségre van szüksége a közigazgatás és a rendészet megszervezésében. A gazdaságot is csak nemzetközi közreműködéssel lehet talpra állítani, ehhez pénzre és ismeretátadásra is szükség van - húzta alá a szakember. Juhász József szerint is a teljes függetlenség egy hosszú folyam at, mely 2010 előtt biztosan nem fejeződik be. Nagyon sok kétség fogalmazódik meg, hogy életképes lesze az új állam, de semmivel sincs kevesebb esélye arra, hogy működőképes legyen, mint a régió többi országának. Koszovó nagyon fejletlen terület, szétzi lálódott gazdasággal és társadalommal, átszőve a feketegazdaság szálaival. Ha az államnak működőképes, átlátható gazdasági és közigazgatási rendszert sikerül létrehozni, akkor be tud majd illeszkedni az önálló államok rendszerébe - mutatott rá. A két sza kember kiemelte: több dolog miatt döntött a koszovói vezetés a február 17i függetlenségi nyilatkozat mellett. Egyrészt mindenképpen vasárnap szerették volna bejelenti az elszakadást, másrészt az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn üléseznek Brüsszelben, így lehetőség lesz arra, hogy az unió minél előbb reagálhasson. Emellett a koszovóiaknak meg kellett várniuk a szerbiai elnökválasztást is, hogy ne rontsák a nyugatbarát Boris Tadic esélyeit a függetlenség kikiáltásával - tették hozzá. Szilágyi Imre és Juhász József kiemelte: az albán vezetésnek az a szándéka, hogy a lehető legszélesebb jogokat biztosítsák a koszovói szerbeknek, az Ahtisaaritervnek megfelelően. Az azonban más kérdés, hogy mi valósul meg mindebből a mindennapi életben – húzták alá. Egyik szakember sem számít komoly menekülthullámra, nem valószínű, hogy a szerbek tömegével hagyják majd el Koszovót. Juhász József kiemelte: aki akart, az már korábban elhagyta a tartományt. Ha lesz is vándorlás, annak jelentős része Koszovón belül történik ma jd meg: a szórványtelepüléseken élők az északi szerb tömbbe költözhetnek. Csak néhány tízezren menekülhetnek át Szerbiába, és csak töredékük érheti el a Vajdaságot – tette hozzá. Szilágyi Imre elmondta: a szerb vezetők arra szólítják fel a koszovói szerbe ket, hogy maradjanak a szülőföldjükön, hiszen ha ők elhagyják Koszovót, akkor a szerbek jövőbeli területi igényei még kevésbé lennének megalapozottak. A két szakember kiemelte: nem kell arra számítani, hogy a vajdasági magyarok a koszovói események követke zményeként Magyarországra menekülnének. Szilágyi Imre rámutatott: a függetlenség kikiáltása után is nagyon sok a kérdés és ellentmondás Koszovó jövőjével kapcsolatban. Nem ismert például a határ pontos vonala, a törvények meghozásának menete, és a szerb ellenlépéseket sem lehet még tisztán látni. Az új országot várhatóan a legtöbb uniós tagállam napokon belül elismeri, várhatóan kivétel lesz ez alól Ciprus, Románia, Szlovákia és Spanyolország. Magyarország az első nagy csoportba tartozhat – tették hozzá . vissza
