Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-18
11 Koszovó kikiáltotta függetlenségét Pristina, 2008. február 17., vasárnap (MTI/Reuters/AP/dpa) - A pristinai parlament vasárnapi rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánította Koszovó függetlenségét Szerbiától. Koszovó mostantó l "független, szuverén és demokratikus állam" - mondta Jakup Krasniqi házelnök, miután a törvényhozás 109 képviselője ellenszavazat nélkül elfogadta a függetlenségi nyilatkozatot. Bejelentését tapsvihar fogadta a pristinai törvényhozásban. A szerb kisebbsé g 11 fős frakciója távol maradt a voksolástól. Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaci miniszterelnök és Krasniqi házelnök ezután aláírták a pergamenre írt függetlenségi nyilatkozatot. A parlamenti dokumentum szerint a cél a Martti Ahtisaari ENSZközvet ítő által javasolt, korlátozott önálló államiság megteremtése az Európai Unió (EU) felügyelete alatt. A dokumentumtervezetet előzőleg Hashim Thaci miniszterelnök ismertette a pristinai parlamentben. A képviselők állva hallgatták és ütemes tapssal fogad ták szavait. "Soha nem szűntünk meg hinni abban az álomban, hogy egy napon a világ szabad nemzeteinek sorába kerülünk, és a mai napon megtesszük ezt" - mondta bevezetőjében. "Mi, népünk demokratikusan választott vezetői ezen a nyilatkozaton keresztül f üggetlen és szuverén államnak nyilvánítjuk Koszovót...Ez a nyilatkozat népünk akaratát tükrözi" - idézte a dokumentumot Thaci. Ígéretet tett arra, hogy az új állam demokratikus, többnemzetiségű lesz, meg fogja őrizni kulturális sokszínűségét és messzemenő védelmet nyújt a szerb kisebbségnek, de szerbül hozzátette: "Belgrád soha többet nem fogja Koszovót irányítani". Beszédében üdvözölte az EUmissziót, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását. Leszögezte, hogy az új állam e gyütt fog működni az ENSZszel és az EUval. Közölte, hogy Koszovó teljes EUtagságra törekszik, és a NATOhoz címezve szavait maradásra szólította fel a 17 ezer fős nemzetközi KFORerőt. "Fejet hajtunk azok előtt, akik életüket áldozták a függetlenség ért" - tette hozzá megemlékezve arról, hogy a terület elszakadásáért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) és a szerb erők közötti összecsapásokban 10 ezer ember vesztette életét 1998ban és 1999ben. A függetlenség kikiáltása után a koszovói főváros, Pristina utcáin népünnepély kezdődött: az ujjongó koszovóiak levegőbe leadott lövésekkel, albán zászlókat lengetve és autódudákkal tülkölve fogadták a világ legújabb államának megszületését. vissza Koszovó - HÁTTÉR 2008. február 17., vasárnap (MTI) - A pristinai parlament vasárnap kikiáltotta Koszovó függetlenségét. Az eddig Szerbiához tartozott, márciusi hatállyal elszakadó tartomány főbb ismertető adatai: A 10 877 négyzetkilométer területű Koszovó északról és keletről Szerbiával és Montenegróval, délről Macedóniával, délnyugatról Albániával határos. A mintegy 2 milliós lakosság 92 százaléka albán, 4 százaléka szerb, 4 százaléka más nemzetiségű, 90 százalék a szunnita iszlám vallás híve. A tartományban albán ul, szerbül és törökül is beszélnek, fővárosa Pristina, az elfogadott fizetési eszköz a szerb dínár és az euró. Gazdaság: Európa egyik legszegényebb GAZDASÁGA, amely mindig is a volt Jugoszlávia legszegényebb területének számított, lakosságának legaláb b a fele szegénységben él. Koszovó gazdag ásványkincsekben, de a befektetők messzire elkerülik, a lakosság többsége mezőgazdasággal foglalkozik. Magas a munkanélküliség, alacsonyak a bérek, aki teheti, külföldön keres munkát. A költségvetés hiánnyal küzd, a bevételek igen fontos részét a külföldi segélyek és a külföldön dolgozók által hazautalt összegek jelentik. Történelem: A szerb államiság bölcsőjének tekintett Koszovó 1912ben, az első balkáni háború után került vissza Szerbiához, majd az első világ háború után Jugoszlávia (1929ig SzerbHorvátSzlovén Királyság) része lett. Az új államalakulatban domináns szerepet játszó szerbek etnikailag is vissza akarták szerezni a tartományt, asszimilálva vagy kitelepülésre kényszerítve az akkor már többségben lé vő albánokat. Koszovó 194546ban autonóm terület, 1963ban a Szerb Szocialista Köztársaságon belüli autonóm terület lett. Az 1974es jugoszláv szövetségi alkotmány a tartománynak nagyfokú autonómiát biztosított, Szerbia - noha a tartomány névlegesen hozzá tartozott - alig gyakorolt fölötte ellenőrzést. 1981ben a koszovói albán többség mozgalmat indított a tartomány köztársasági rangra emeléséért, de ezt Belgrádban ellenforradalomnak minősítették, karhatalommal leverték, sok száz albánt börtönbe zártak . 1989. március 28án a szerb parlament olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amely jelentősen csökkentette Koszovó autonómiáját, 1989. június 28án, a rigómezei csata hatszázadik évfordulóján Slobodan Milosevic szerb elnök milliós tömeg előtt mondott fel fűtötten nacionalista hangú beszédet. Válaszul 1990. július 2án a tartományi parlament albán képviselői kikiáltották (az akkor még Jugoszlávián belüli) Koszovói Köztársaságot, mire Belgrád feloszlatta a törvényhozást. 1992ben az albánok "parlamentet" és Ibrahim Rugova személyében "köztársasági elnököt" választottak - ugyancsak félillegális módon.
