Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-16
33 képességeiket, összehangolják a védelmi eszközök beszerzését, és tízezer katonával járulnak hozzá a tervezett hatvanezer fős uniós gyors reagálású intervenciós haderőhöz. Az együttműködés a védelmi infrastruktúra fejlesztésére, a hírszerzésre, a kat onai műholdakra, valamint a rakétavédelem területeire is kiterjedne. A projekt a tervek szerint jövőre indul, a lisszaboni szerződés hatályba lépésével. A dokumentum "állandó strukturált együttműködés" keretében biztosít jogi lehetőséget a kezdeményezésn ek. A "kemény maghoz" elviekben más tagállamok is csatlakozhatnak egy szigorú, nyolc pontból álló kritériumrendszer teljesítésével. Az egyik ilyen feltétel, hogy a jelentkező államnak az éves GDPje legalább két százalékát kell védelmi kiadásokra fordíta nia. Ezt jelenleg a hatokból a franciák és a britek, valamint nagyjából (1,96 százalék) a lengyelek teljesítik. Gordon Brown brit kormányfő és Nicolas Sarkozy a március végi francia – brit csúcson vitatja meg az elképzelést. Az Európai Unió 1999ben állapo dott meg egy hatvanezer fős haderő felállításáról, ami a NATOval egyeztetve, de függetlenül tevékenykedne. Ez nem jött létre a megszabott 2003as határidőig, közben tizenhárom, egyenként ezerötszáz fős harccsoport létrehozásáról is döntöttek, de a tavaly év végi határidőt tekintve ez a terv is döcög. Az Egyesült Államok régóta bírálja európai szövetségeseit alacsony védelmi kiadásaik miatt, ugyanakkor meglehetősen óvatosan kezelik Washingtonban az önálló EUhadsereg kiépítésére vonatkozó szárnypróbálgatá sokat. Az amerikaiak – mint ahogyan azt néhány napja lapunknak Brüsszelben egy amerikai védelmi tisztviselő megerősítette – főként a NATO- és az európai védelmi potenciál párhuzamosságainak kialakulásától tartanak, ami nem növeli a védelmi képességet, visz ont forrásokat, erőket von el a NATOnak felajánlható kapacitásokból. vissza Janzsó Viktor Előre hozná a parlamenti választásokat az RMDSZ Erdély.ma • [ 2008. február 17., 09:35 ] A Romániai Magyar Demokrata Szövets ég (RMDSZ) a helyhatósági választások mihamarabbi megszervezését szorgalmazza, és nem zárkózik el attól a lehetőségtől sem, hogy egyidejűleg tartsák a helyhatósági és parlamenti választásokat - áll a párt szombati közleményében. Az eddigi elképzelések sze rint a romániai helyhatósági választásokat május végén szerveznék meg, ezt követné - vélhetően júliusban - a parlamenti helyekért zajló megméretés. „A két választás egyidejű lebonyolítása nem érintené hátrányosan az RMDSZt, sőt, bizonyos mértékben előnyt is jelentene nekünk” - mutatott rá Markó Béla elnök, aki egyben úgy vélte, ez a megoldás jelentős költségmegtakarítást tenne lehetővé az államnak és a pártoknak egyaránt. Markó ugyanakkor úgy látja, a következő hónapokban viharos, vitákkal teli politikai életre lehet számítani: az ellenzéki Szociáldemokrata Párt bejelentése nyomán - mely szerint nem szavazza meg többé a kormány törvénykezdeményezéseit - végképp megszűnni látszik a kormány parlamenti támogatottsága. Az RMDSZ elnöke szerint a kialakult helyz et miatt igen szkeptikus a parlament törvényhozási munkáját illetően. A dokumentum a közelgő választások kapcsán kitér az RMDSZ és az annak politizálását kritizáló szervezetek közötti együttműködésre is. Eszerint egyetértés van abban, hogy a korább megkez dett, ám az EPválasztások előtt megszakadt párbeszéd folytatására szükség van, tárgyalópartnernek pedig Tőkés Lászlót tekinti az RMDSZ. vissza hirtv.hu
