Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-02
12 Európa tele van hasonló vitatott státuszú területekkel. A szovjet utódállamok különösen. Koszovó azonban feltehetően egyik számára sem precedens. A szerbiai tar tomány régesrég óta albán többségű. A titói Jugoszláviában széles autonómiája volt, amit a nacionalista fordulat megszüntetett. Milosevics végül háborút indított a koszovóiak elűzésére, amelyet a NATO állított meg. Az ország majd egy évtizede nemzetközi e llenőrzés alatt van. Szerbia hatalma kevesebb mint jelképes ott. Az albán közösség először párhuzamos hatalmat épített ki, a nemzetközi felügyelet alatt már teljes önkormányzatot gyakorol. Ez tény. Ahogy az is, hogy a terület jövője, gazdasági esélyei megl ehetősen homályosak. Az albánok mindent a függetlenségtől várnak, de tartok tőle, nagyon keveset kapnak majd. Koszovó ugyanis köztársaságként sem lesz keresett beruházási célpont, s turistákra sem számíthat Európának ez a szegény és elszigetelt szeglete. Koszovó független lesz. Az USA és több vezető EUállam már eldöntötte ezt. Mások ingadoznak, illetve várják - mint mi , hogy legyen majd konszenzus, amihez csatlakozhatnak. A függetlenségnek nincs alternatívája, mert ezt a népet nem lehet, nem érdemes vi sszakényszeríteni Szerbiába. Ezt a józan szerbek is felismerték, még azok is, akik ezt nem merik kimondani. De lehet, hogy nem lesz konszenzus. És akkor mit teszünk? A terület (állam) aligha életképes a külső segélyek nélkül, s a nemzetközi közösség fele lős az ottani szerbekért. Segíteni kell pénzzel, a katonákat sem hívhatjuk haza felelőtlenül. Tehát nagy változásra aligha számíthatunk néhány nagykövetség pristinai megjelenésén kívül. Az oroszok majd vétóznak a Biztonsági Tanácsban. Egy neves amerikai kü lpolitikai szakértő pár napja azt mondta nekem, hogy Koszovó ügyében támogatni kell a függetlenséget Moszkva ellenében is. Ha nincs konszenzus, hát nincs. Nekünk, európaiaknak, különösen magyaroknak ez nem ilyen merészen egyszerű. Sokféle a kiszolgáltatott ságunk. De egy bizonyos. Koszovó nem precedens, sem a baszkoknak, sem a székelyeknek, sem a pirézeknek. A szerb nacionalizmus utóbbi huszonöt évének kórtörténeti tanulságai viszont eléggé általános érvényűek. vissza Sólyom: A csángó kultúra szépséges és veszélyeztetett MNO • 2008. február 2. 22:15 Mindig együtt vagyunk a csángókkal és a határon túli nemzetrészekkel – mondta Sólyom László köztársasági elnök a XII. Csángó Bálon, szombaton este a fővárosban. A csángó kultúra a magyar kultúrának egy szépséges és egyben a legveszélyeztetettebb darabja. A moldvai csángóknak kétségbe vonták és a mai napig kétségbe vonják a magyar mivoltát, és sajnos a katolikus egyház sem áll mellettük – tette hozzá az államfő. Rámutatott: nem cs ak a csángók, hanem a Magyarországon kívüli összes nemzetrész is egy gyökeres és nagyon gyors változás folyamatában van. A tömb és szórványmagyarság, és itthon a magyar társadalom is változik. Ha közös jövőt tervezünk magunknak, ezekből a változásokból k ell kiindulni, feltéve, ha megvan a közös akarat arra, hogy együtt folytassuk, amit a magyar nemzettől örökségbe kaptunk – fogalmazott az államfő. A Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által szervezett re ndezvénnyel szerettünk volna alkalmat teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák viseleteiket, szokásaikat, zenéjüket és táncaikat - mondta a szervezők nevében Nagy Bercel . A közel 250 ezres moldvai csángó magyarságnak csak töredéke, mintegy 60 ezren beszélik a magyar nyelvet, melyet azonban sem a közigazgatásban, sem az oktatásban, sem a moldvai katolikus egyház keretei között nem gyakorolhatnak. vissza Börtön román újságíróknak? Népszava • 2008.02.02. Eugen Nicolicea, a Román Szociáldemokrata Párt képviselője bejelentette: ha a sajtó is támogatja, olyan törvénytervezetet nyújt be a parlamentbe, amely súlyos börtönbüntetéssel sújtaná azokat az újságírókat, akik hamis, a nemzetbiztonságot veszélyeztető információkat közölnek. A képviselőnek sajtótájékoztatóján egy újságírót sem sikerült megnyernie törvénytervezetéhez, a sajtó ellenszenvét annál inkább. Tekintélyes bukaresti újságírók és média szervezetek szerint Nicolicea törvénytervezete alapvetően sértené a szólásszabadságot. A
