Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-14
24 Mindannyian nacionalisták vagyunk ÚMSZ 20080213 23 :4 2:34 Ambrus Attila A kisebbségi státus az egységes Európában nem különleges állapot, a népek, államok és régiók alkotta Unióban mind kisebbségiek vagyunk. Egyre több a bizonyíték, alapos a gyanú, hogy mindannyian nacionalisták vagyunk. A nacionalista l eg főbb jellemzője – írja Egry Gábor – , hogy nem fogadja el vagy nem ismeri fel, hogy a másik (egyén, közösség, csoport stb.) helyzete valójában azonos a saját helyzetével. Alig akad értelmiségi KeletEurópában, aki ne úgy gondolná, hogy az ő államán kívü l a többi nemzetállam már megnyugtatóan megoldotta a saját határon túli kisebbségeinek problémáit. Ugyancsak kevés nacionalista van, aki ne lenne meggyőződve arról, hogy saját nemzetállama már régen, Európa számára is példaadóan rendezte az ő országában él ő más nyelvű, más kultúrájú kisebbségek helyzetét, ezért aztán azoknak további jogok már nem is járnak, szemben a szomszédos nemzetállamban élő saját nemzetbeliekkel, akiket még számos kisebbségi, lehetőleg a kollektív jog is megillet. Ez az utóbbi felism er és, ha önigazolásként is született: jogos. Nincs ma Európában olyan kisebbség, legyen az hagyományos, új (migráns) vagy roma, amely ne követelné jogosan a kisebbségi jogok uniós normatív szabályozását. A kollektív kisebbségi jogok biztosítása senki szám ár a nem lehet diszkriminatív, ugyanis a kisebbségi státus az egységes Európában nem különleges állapot. A népek, államok és régiók alkotta Unióban – mindannyian kisebbségiek vagyunk. Még a legnagyobb európai nemzetek tagjai is. Ez a tény alapvetően új vise lk edésre kényszerít(hetne) mindannyiunkat. Ezt ma egyre több európai parlamenti képviselő is így véli. Talán nincs messze az az idő, amikor az uUió törvényalkotói beismerik, a B 327es kisbolygón lakó részegeshez hasonlóan jó lelkiismerettel azért nem ál lt ak hozzá az európai kisebbségi jogalkotáshoz, mert annak hiánya miatt rossz volt a lelkiismeretük. Kedden Brüsszelben, a Kisebbségek a bővülő Európában című konferencián Tabajdi Csaba, az Európai Parlament szocialista képviselője, a Nemzeti Kisebbségi I nt ergroup elnöke kijelentette, hogy az Európai Uniónak ki kell alakítania a maga kisebbségvédelmi rendszerét, tisztázni kell végre, hogy milyen uniós kisebbségvédelmi normákra, standardokra van szükség, és ki kell alakítania az EPnek a jogérvényesülést el le nőrző mechanizmust is. A magyar képviselő szerint jelenleg az Európai Uniónak van is, meg nincs is kisebbségvédelmi rendszere. Számos uniós alapelv, törvény, közösségi politika közvetetten biztosítja a kisebbségek védelmét. Ennek az indirekt kisebbségv éd elemnek a része például a diszkrimináció tilalmára vonatkozó irányelv, továbbá a regionális politika, a decentralizáció, a szubszidiaritás elve is a kisebbségek védelmét szolgálja. A kulturális sokszínűség védelme, határmenti együttműködések támogatás a, a schengeni rendszer, az Unió kohéziós politikája, a területi különbségek kiegyenlítése, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása szintén olyan uniós politikák, amelyek közvetett módon segítik a kisebbségi közösségek fennmaradását. Azonban az unió s acquis communautairenek nem része a kisebbségvédelem, állapította meg Tabajdi Csaba, aki ezért szorgalmazta az összeurópai kisebbségi parlament megteremtését. A kisebbségek parlamenti képviselete valójában életbevágóan fontos. Az erdélyi magyarság tá rs adalommodernizációs kísérleteinek sikere, életkörülményeinek javulása, a kisebbségi jogok bővülése képviselői parlamenti jelenlétének függvénye volt és maradt. Az összeurópai kisebbségi parlamentben kifejtett érdemi munka hasonló módon befolyásolhatná a z Unió hagyományos és migráns kisebbségi társadalmainak a korszerűsödését, az interkulturális párbeszéd, majd társadalom megvalósulását. (A csúfosan megbukott multikulturális modell helyett.)
