Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-02
6 Hágai cellából irányíthatják Szerbiát − Bukarest nemet mond az albánok lakta tartomány függetlenségére Népszabadság • Gergely Márton • 2008. február 2. Vo jiszlav Seselj neve ugyan nem szerepel a vasárnapi szerb elnökválasztás második fordulójára nyomtatott lapokon, de Borisz Tadics államfő szerint éppen ő lehet a voksolás győztese, amennyiben a polgárok Tomiszlav Nikolics radikális jelöltet juttatják az eln öki székbe. Ugyanis a Szerb Radikális Párt elnöke továbbra is a hágai cellában ítéletére váró Seselj, és a háborús bűnökkel vádolt vezető írásban utasításokat is oszt belgrádi emberének, Nikolicsnak. A nacionalistákat támogató egyik bulvárlap épp a hetek ben indított új sorozatot: Amit még nem tudnak Seseljről címmel. Így első oldalon öles betűkkel az volt olvasható: "Tizenhat évesen vesztettem el szüzességemet, belezúgtam egy muzulmán nőbe!" Kérdés, meghatjae a szerbeket Seselj kamaszkori szerelmi élet e, vagy Tadics magyarázatát fogadják el, aki az elmúlt 17 évben elszenvedett erőszakért és elszigetelődésért a radikális vezetőt és társait tette meg felelősnek. Nikolics a kampány során mindent elkövetett, hogy ne veszítsen középen szavazatokat, így hivat alosan kívánatosnak nevezte az EUcsatlakozást is. Az újraválasztásért küzdő államfő viszont állítja, a radikálisokkal további izoláció vár Szerbiára. Mindkét jelölt hangsúlyozta, hogy megtalálja Koszovó megőrzésének módját. A vajdasági magyar szervezetek egyébként Tadics megválasztására szólítottak fel. Szerbiában örömmel fogadták Traian Basescu nyilatkozatát, miszerint Románia akkor sem ismeri majd el az albánok lakta tartomány függetlenségét, ha arra koordinált keretek között kerül sor. A bukaresti áll amfő rossz üzenetnek tartaná az elszakadást minden olyan ország számára, amely többetnikumú társadalommal rendelkezik. Románia nem az egyetlen uniós ország, amely fenntartásainak ad hangot. Tegnap a Pozsonyban tárgyaló szerb külügyminiszternek szlovák koll égája, Ján Kubis is elismételte: országa sem fogja elismerni Koszovó egyoldalú lépését. Ezzel is érzékeltetve, hogy nincs teljesen egységes EUálláspont. Közben a magyar külügyminisztérium egy közleményben cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy hazánk brüss zeli kérésre elzárná a Szerbiába veze tő gázcsapot, amennyiben Belgrád gazdasági szankcióval büntetné Koszovó függetlenségének kikiáltását. A megfigyelők szerint a radikális Nikolics hatalomra kerülése esetén kiszámíthatatlanná válhat Belgrád politikája, és nagy valószínűség szerint komoly d iplomáciai ellentétek alakulhatnak ki az Európai Unióval a heteken belülre várt koszovói elszakadást követően. Tadics a várakozások szerint képes lehet európai pályán tartani Szerbiát még a tartomány elvesztésének esetében is. Kettejük közül 6,7 millió sze rb szavazó választhatja ki az államfőt az elkövetkező öt évre. vissza "Koszovó nyelvészeti probléma" Népszabadság • Gergely Márton • 2008. február 2. Vasárnap választ elnököt Szerbia. A két jelölt közötti különbség első sorban a külpolitikai szövetséges kijelölésében van. Míg a radikálisok jelöltje, Tomiszlav Nikolics, aki kisebb előnnyel várhatja a döntést, az oroszok oldalán harcolna NagySzerbiáért, addig Borisz Tadics jelenlegi államfő az Európai Unióba kívánja vezetn i országát. Az a tábornok is megmondta pár hete, hogy akár atombombával is megvédik országunk területét - állítja komolyan egy falfirkákat készítő szerb fiatal arra a kérdésre, miért írja mindenhova: Oroszország. A nemes egyszerűséggel Szerbia történetén ek Koszovóhoz köthető sorsdöntő dátumát, a rigómezei csata évét nevéül választó szervezet, az "1389" szerte Belgrádban graffitikkel próbálja befolyásolni a szavazásra készülő polgárokat. Hol az "EU? Nem, köszönjük" feliratot olvashatjuk, hol "Cseda drogfüg gő" áll a málló vakolaton az egyetlen szerb politikusra, Csedomir Jovanovicsra utalva, aki nyilvánosan be meri ismerni, hogy az albánok lakta tartomány már egy bő évtizede elveszett.
