Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-13
13 "Európában addig nem lesz továbblépés, amíg az új kisebbségek vonat kozásában nem születik végre összeurópai dokumentum. Jelen pillanatban egyetlen európai szervezetnek, sem az Európa Tanácsnak, sem az EBESZnek sem pedig az Európai Uniónak nincs még ajánlás érvényű dokumentuma sem az új vagy migráns kisebbségekre vonatkoz óan. Számos nyugateurópai ország azért áll ellen, azért nem lép a hagyományos kisebbségek ügyében, mert tart a megoldatlan migráns kisebbségek problémájától. NyugatEurópa különböző migráns kisebbségi integrációs modelljei megbuktak Franciaországban, Holl andiában, és NagyBritanniában is. Annak ellenére, hogy Hollandiában egészen jó migráns kisebbségi politika folyt, ez a rendszer is válságba került. A beilleszkedési gondokat jelezték a francia külvárosi lázongások is. Európának szembe kell néznie ezzel a problémával is, és el kell kezdenie az összeurópai szabályozást." Zárszavában Tabajdi Csaba felhívta a figyelmet, hogy jó lenne végre összehangolni, koordinálni a különböző európai szervezetek kisebbségvédelmi tevékenységét, mert jelenleg felesleges párhuzamosokkal folyik a munka a romák és a hagyományos kisebbségek ügye iben az Európa Tanácsban, az EBESZben és az uniós intézményekben. "Itt lenne az ideje egy intézményközi koordinációnak, ezért szorgalmazom egy összeurópai kisebbségi parlament megteremtését, ami összehangolná és koordinálná ezen szervezetek munkáját." - e melte ki Tabajdi. vissza Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja ENSZdöntést akar Szerbia Koszovóról Origo 2008. 02. 13., 6:51 Sürgősen hívják össze az ENSZ biztonsági tanácsát Koszovó ügyében - ezt szeretné Szerbia, tartva a koszovói függetlenség várható egyoldalú kikiáltásától. Belgrád csütörtökre szeretne elérni egy Koszovóval foglalkozó ülést. Szerbia az ENSZ Biztonsági Tanács sürgős összehívását kéri a koszovói függetlenség várható kikiáltása miatt. Pavle Jevremovic szerb ENSZnagykövet kedden New Yorkban közölte: kormánya azt kéri a Biztonsági Tanács tagjaitól, hogy tekintsék át a szerb tartomány körüli "rendkívül súlyos hely zetet", mivel végső előkészületek folynak a függetlenség egyoldalú kikiáltására. A nagykövet kijelentette: egy ilyen deklaráció megsértené az ENSZ 1999es határozatát, amely Szerbia területi egységéről és arról rendelkezett, hogy Koszovó felügyeletét az EN SZ és a NATOcsapatok látják el. vissza Markó: a PSD parlamenti támogatása nélkül kormányválság alakulhat ki Transidnex 17:52; 12.2.2008 Amennyiben a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fogja a kormány törvénytervezeteit meg szav azni, ez előbbutóbb a kormány bukásához vezet – jelentette ki keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla. Az RMDSZelnök úgy értékelte, “a kormány csak akkor létezhet, ha meg tudja szerezni a parlament többségi támogatását. Ez lehetséges alkalomról alkalomra, és ez elég nehézkes, vagy lehetséges hosszabbrövidebb távon, megfelelő megegyezés alapján. Az elmúlt időszakban inkább az első változat működött, vagyis esetről esetre támogatta az SZDP a kormány legtöbb törvénykezdeményezését. Ha ez megvált ozik, az nagyon rövid úton a kormány bukásához vezethet: ha nincsenek parlamenti eszközök egy kormány kezében, akkor nem tud semmilyen törvénymódosítást vagy reformintézkedést végrehajtani . Ez azt jelenti, hogy előbb vagy utóbb válság áll elő” – fogalmazo tt. Véleménye szerint állandósult a konfliktus az államelnöki hivatal és a kormány, valamint a parlament között, amely az intézmények instabilitásához és bizonytalansághoz vezet, ehhez a „versenyfutáshoz” csatlakozott az utóbbi időben az Alkotmánybíróság i s. “Az alkotmánybíróság az igazságügyi miniszter kinevezésére vonatkozó legutóbbi döntésével tulajdonképpen kiegészítette az alkotmányt, és ezzel megkérdőjelezte a parlament törvényhozó szerepét” – jelentette ki Markó. Elmondta, az intézmény feladata a p arlament által elfogadott törvények alkotmányosságának vizsgálata, ezzel szemben a bírák a két lehetséges, helyes vagy helytelen alternatíva helyett a kiegészítést választották, ezáltal törvényhozói jogkört tulajdonítva az intézménynek. Emiatt a következő parlamenti ülésszak egyik elsődleges fontosságú feladatának nevezte az alkotmány módosítását.
