Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-09
13 Javier Solana európai kül- és biztonságpolitikai főbiztos munkatársa sem tudta jobb belátásra bírni az unió által felkínált átmeneti megállapodást elutasító Vojislav Kostunica kormányfőt. Slobodan Samardzic Koszovóügyi miniszter azzal az indoklással mondo tt nemet a Belgrádban tárgyaló Stefan Lenaunak, hogy értesüléseik szerint Pristina február 17re tervezi a tartomány függetlenségének egyoldalú kihirdetését, és az egyezmény aláírása ennek a törvénytelen aktusnak az elismerését jelentené. Az uniós megáll apodás ügye kormányválságot robbantott ki Belgrádban, mivel Boris Tadic elnök ragaszkodik a szerződéshez. Az államfő hétfőre tanácskozásra hívta Kostunicát és Oliver Dulic házelnököt, de elemzők azt jósolják, a jövő héten szétesik a koalíció. Közben Hashim Thaci koszovói kormányfő bejelentette, mintegy száz állam kész azonnal elismerni Koszovó függetlenné válását. vissza Vihar Ukrajnában Magyar Hírlap • 2008..02.09. A 2007 szeptemberi törvényhozási választások után hosszú, kínkeserves tárgyalások eredményeként a negyvenhét éves Julija Timosenko vezetésével Kijevben megalakult az új kormány. A nyugalom azonban továbbra is messzire elkerüli északkeleti szomszédunkat. Fogságban a házelnök A nyers erő alkalmazásával folytatódnak a durva hatalmi harcok: a Verhovna Rada képviselői a napokban fizikailag megakadályozták Viktor Juscsenko elnököt évértékelő beszédének elmondásában. Röviddel később a nyugati orientációt hirdető "narancsos" tábor és a kommunistákkal szövetsé ges, Moszkvabarát "régiópártiak" összeverekedtek, majd szabályos ostromzár alá vették a szobájába bezárkózó Arszenyij Jacenjuk házelnököt. A botránysorozat kiváltó oka, hogy a Juscsenko – Timosenko – Jacenjuktrió, vagyis az ország három legfőbb közjogi mél tósága január 15én nyílt levében felkérte a NATO főtitkárát: kezdjék el a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról. Az ellenzéki honatyák most – új választásokat követelve – azt sérelmezik, hogy erre a törvényhozás jóváhagyása nélkül került sor. Az euroatl anti integráció ellen nyilván Moszkvából is gerjesztett tiltakozást az orosz – ukrán kapcsolatok szempontjából is roppant kényes pillanatban tűzte zászlajára a kijevi ellenzék. A múlt szerdán Moszkvában letartóztatták Szemjon Mogiljevicset, a "Vörös Maffia" világszerte körözött keresztapját, az orosz földgázexport európai közvetítőjeként fellépő RoszUkrEnergo valószínűsíthető résztulajdonosát. A jelzésértékű döntés azt mutatja, hogy az oroszországi elnökválasztást megelőző gazdasági befolyásújraelosztás rész eként a Kreml kilép az ukrajnai transzferből évi ötmilliárd dollárt kasszírozó cég mögül. Ma még nem tudjuk, kinek juttatják ezt a zsíros falatot. Annyi azonban bizonyos, hogy a lépés egybeesik a "narancsos forradalom" óta időnként vadul oroszellenes Jul ija Timosenko nagy világvisszhangot kiváltó tervével. Ennek célja, hogy a Gazprom által kontrollált orosz földgázexport értékesítési láncából Kijev kiiktassa az orosz mamutvállalat ötvenszázalékos tulajdonában lévő RoszUkrEnergo nevű céget, amely az ukrán Naftogaz tulajdonában lévő UkrGazEnergo exportőrnek adja el a fűtőanyagot. Elképzelhetetlen, hogy a Kreml ebbe belemegy – kivált, hogy Timosenko egyúttal az Európába irányuló orosz földgáz tranzitdíját is fel akarja emelni ezer köbméterenként és száz kilom éterenként 1,79 dollárról 9,32 dollárra. Kétoldalú csúcstalálkozók Már az is nagy szó, hogy a felek végre tárgyalni fognak. Február 12én az euroatlanti orientációja miatt a Kremlben gyűlölt Viktor Juscsenko ukrán államfő, 21én pedig az Oroszországban nemrég még körözés alatt álló Julija Timosenko érkezik Moszkvába. Putyinék váratlan tárgyalási készségét a küszöbönálló orosz elnökválasztásnak a gazdasági életben folyó előkészületei mellett az is motiválja, hogy Ukrajna kedden megkapta a WTOtól a zöl d jelzést: a csatlakozásról 14 éve folyó, kőkemény tárgyalások végén Kijev lényegében feladta protekcionista gazdaságpolitikáját. A hatalmas nyugati piacra való bejutás érdekében beleegyezett csaknem az összes importvám öt százalékra (a mezőgazdasági