Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-08
30 Hazahozott tudás Czimbalmos Attila gyergyószárhegyi fe stőrestaurátor lényegében tanulni ment Budapestre, csak egy kicsit hosszabbra sikeredett a magyarországi tartózkodása. „Abban az időszakban, amikor érettségiztem, Romániában még nem képeztek festőrestaurátorokat” – indokolja 1993ban történt távozását Cz imbalmos, de azt is hozzáfűzi, hogy lényegében a Lázárkastély közelsége késztette a restaurátori pályára és az a gyermekkori álom, hogy majd egyszer ő restaurálhatja szülőfaluja műemlék épületeit. 2002ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetében, ám a hazatérésre csak 2006ban gondolhatott. „Azt hittem, hogy a diplomámat lobogtatva könnyedén hazatérhetek, és máris munkához láthatok, de nem így történt” – fejtegeti a restaurátor, és elmondja, bonyodalmas, hosszas fol yamat volt a diplomája honosítása, a jogosítványok megszerzése. Most már saját vállalkozása keretében restaurál, és büszke arra, hogy első munkái között éppen szülőfaluja kultúrotthonának sikerült visszaadni egykori szecessziós csillogását. És a gyermekkor i nagy álom – a Lázárkastély pártázatának feltárása és resturálása – is elérhető közelségbe került. Veres Valér szociológus: sokakat a kudarcérzet tart távol Romániában alig léteznek migrációra vonatkozó adatok, ezért a jelenség nagyon nehezen kutathat ó, nyilatkozta a Krónikának Veres Valér szociológus, a Babes – Bolyai Tudományegyetem adjunktusa. Elmondta viszont, hogy személyes tapasztalatai is alátámasztják a hazatelepülés jelenségét. Az egyetemen több olyan kollégája van, akik külföldi tanulmányok utá n tértek haza. Némelyikük jól fizető kutatói állást hagyott maga mögött, és egy éven át lebegtette annak a lehetőségét, hogy visszatér a külföldi intézetekbe, aztán mégis itthon ragadt. Veres Valér szerint azoknak könnyebb visszatérni, akik gyermekként, a szüleik döntése következtében kerültek külföldre. Nekik ugyanis ez nem jelenti annak a beismerését, hogy nem találták meg számításaikat. A szülők generációjából viszont sokakat éppen ez az érzés tart továbbra is távol. A szociológus szerint elsősorban a Magyarországra távozottak számára szempont, hogy addig térhetnek vissza, míg a gyermekek nem kezdték el ott az iskolát. A szülők ugyanis úgy érzik, a hiányos romántudás később nehezen pótolható. Veres Valér felvetésünkre elismerte, a román nyelv megtanul ásától való eltúlzott félelem afféle fóbiának is tekinthető. Az EUban ugyanis általában sokkal gyakorlatiasabban viszonyulnak egyegy nyelv megtanulásához. vissza www.kronika.ro Nem csatolt áru a magyar ügy – Megnyílt Tőkés irodája Sepsiszentgyörgyön Erdély.ma [ 2008. február 07., 23:09 ] „Azt szeretném elérni, hogy a Romániáról szóló következő országjelentésben ne csak a korrupcióról, ne csak az igazságszolgáltatásról és ne csak a cigánykérdésről legyen szó, hanem a kisebbségi kérdésről és a magyarság védelméről is. Már az nagy eredmény volna, ha nemzetközi szintre tudnánk emelni az erdélyi magyarság, Székelyföldügyét" — fogalmazott tegnap Tőkés László székelyföldi EPirodája hi vatalos megnyitóján. Kifejtette, vészesen megbosszulta magát, hogy kormányra lépve az RMDSZ lemondott a külpolitikáról, és most ezt a többéves hiányt kell pótolniuk. Ugyanakkor kifogásolta, hogy az RMDSZ EPképviselői továbbra is „csatolt áruként" próbálj ák felvetni Brüsszelben az erdélyi magyarság ügyét, úgy vélte, nem ez a helyes út, pont ezt kell megszüntetni, hogy az európai fórumokon csak így vegyenek tudomást gondjainkról. Tőkés kitért arra, hogy a román nacionalizmus próbálja gátolni a magyar ügy é rvényesítését, szálka a szemükben mindazért, amit képvisel, és kényelmes számukra az RMDSZ, mert politikusai nem okoznak gondot nyilatkozataikkal. Néppárti felvétele továbbra is függőben — fejtette ki — , egyelőre sikeres a demokrataliberálisok obstrukciój a, de tíz napon belül döntés születik, addig háttérdiplomáciával igyekeznek elérni a kedvező döntést.
