Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-07
11 Nikolics azonban nem fogadta el a békejobbot. "Nem tudom, miről beszélhetnék vele" - mondta szerdán a radikális politikus. Nikolics szerint az elnöknek nem vele, hanem koalíciós partnerével, Vojislav Kostunica miniszterelnökkel kellene tárgyalnia, hogy tisztázzák nézeteltéré seiket, elhárítsák az egyre valószínűbbnek tűnő kormányválságot. A politikus a leghatározottabban kizárta, hogy szövetkezzen Kostunicával, aki ennek az összefogásnak a lehetőségét már hónapok óta nyitva tartja, s újra és újra jelzi, hogy fenyegesse vele a Tadic vezette demokrata tábort. vissza SZERBIA DÖNTÖTT − Rögök között HVG 2008. február 06. 00:00 | küldés Borisz Tadics szerb államfő újraválasztása lelassíthatja a koszovói függetlenedés folyamatát, ám a tartomány rövid időn belül így is várhatóan bejelenti elszakadását. Tízezrek ünnepelték hétfő hajnalig Belgrád belvárosában Borisz Tadics szerb államfő újjáválasztását: a politikus az elnökválasztás második körében - csakúgy, mint 2004 júniusában - az elvesztett első fordulót megfordítva diadalmaskodott a nacionalista Szerb Radikális Pártot (SZRSZ) képviselő Tomiszlav Nikolics ellen. Mindenképpen figyelmeztetésnek tekintendő ugyanakkor, hogy míg Tadics 2004ben 8 százalékponttal kapott többet riválisánál, kettejü k eredménye között most mindössze 3 százalékpont volt (50,6, illetve 47,7 százalék). Tadics elsősorban annak köszönheti győzelmét, hogy Szerbia közel 7 millió választópolgárának többsége nem akarta visszajuttatni a hatalomba az utoljára az 1990es évek vé gén kormányzó radikálisok képviselőit, vagyis az eredmény inkább Nikolics vereségének, s nem Tadics diadalának tekinthető. Nem véletlen, hogy a legnagyobb részvételi arány - az országos 58 százalékot jócskán meghaladó, 70 százalékosnál is magasabb - éppen a Vajdaságban volt, ahol a magyar és a többi kisebbség attól tart, a radikálisok térnyerése a nemzetiségi jogok megcsorbítását eredményezte volna. Pásztor István VMSZelnök, a vajdasági magyar pártok közös jelöltje - aki az első fordulóban közel 3 százalé kos támogatottságot szerzett - a második forduló előtt a Tadiccsal folytatott beszélgetés után az államfő támogatására kérte választóit. A 200 ezernyi magyar szavazat akár a mérleg nyelvének a szerepét is eljátszhatta, hiszen Tadics a nem hivatalos adatok szerint kevesebb mint 200 ezer vokssal kapott többet. Ezzel a régiúj elnök is tisztában lehet, hétfőn ugyanis jelezte: a jövőben erőteljesebben támogatja a magyarok törekvéseit. Jó húzás volt ugyanakkor a jelek szerint, hogy Tadics a második fordulót egy fajta EUs népszavazássá minősítette át, s elhitette a választókkal: aki Nikolicsra szavaz, visszahozza a milosevicsi időszakot jellemző elszigeteltséget, s Szerbia legalább öttíz évre elzárja magát az európai integrációtól. Az inkább az Oroszország felé forduló Nikolics hiába hajtogatta, nem ellenzi az EUcsatlakozást, a szerbek többsége tisztában van azzal, hogy pártja EUval kapcsolatos álláspontját a radikálisok igazi - Hágában rács mögött ülő - vezére, Vojiszlav Seselj által írt könyv fejezi ki, amely nek már a címe is sokatmondó: Az EUt a sátán alkotta. A választási győzelem ünneplésére azonban aligha marad sok idő, Hashim Thaqi koszovói miniszterelnök ugyanis még a szavazás előtt bejelentette: az 1999 óta ENSZellenőrzés alatt lévő, 90 százalékban a lbán többségű délszerbiai tartomány néhány napon belül bejelenti függetlenségét. Thaqi az eredmények közzétételének napján tovább pontosított, s elárulta: Pristinában rövidesen nyilvánosságra hozzák, mely napra esik majd az egyoldalú nyilatkozat közzététe le. A HVG értesülései szerint a legvalószínűbbnek február közepe tűnik: az EU külügyminiszterei február 18án kezdik meg kétnapos brüsszeli tárgyalásukat, s nem kizárt, hogy az albánok e tanácskozásra időzítik bejelentésüket. A koszovóiak egyébként minden bizonnyal jobban örültek volna, ha a nacionalista Nikolics győz, a radikális politikus ugyanis nem szalonképes politikus az EUban, s albán értékelések szerint Brüsszel úgy könnyebben mondott volna igent az elszakadásra. Az EU változatlanul megosztott. A HVG értesülései szerint még a közvéleménynek szánt nyilatkozataikban egyértelműen függetlenségpárti európai államok diplomatái is részben osztják azon EUtagok - elsősorban Románia, Ciprus, Görögország, Spanyolország és Szlovákia - aggodalmait, amelyek att ól tartanak, Koszovó önálló
