Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-01
14 válaszolta, „jobban kedveli azokat, akik megkísérlik mozgásba lendíteni Európát, azoknál, akik minduntalan azt bizonygatják, az unió miért nem mozdulhat”. Amire Gyurcsány Ferenc célzott, az Franciaországnak túlságosan is konzervatív magatartása volt Chirac elnöksége idején. Chirac azzal a javaslattal került ellentétbe, hogy csökkentsék az Európai Unió által nyújtott mezőgazdasági támogatáso kat, hiszen az élelmiszerárak világpiaci növekedése az agrártermelők javára válik. Gyurcsány örömmel hallotta Sarkozy elnöktől, hogy a közös mezőgazdasági politika reformjával – a Le Figaro aláhúzta ezt a mondatot – nem kell megvárni 2013at, mert az unió francia elnöksége már 2008 második felében tesz majd erre javaslatot. A francia álláspont megváltozása ebben a kérdésben, mint Sarkozy utalt rá, „történelmi alkalmat kínál arra, hogy szakítson elődjének konzervativizmusával, aki a közösségi preferenciák v édelmében helytelenítette a mezőgazdasági termelők szubvencióinak csökkentését”. Úgy látom, hogy Sarkozy személyes bátorsága Franciaország politikájának a megváltoztatásában nem csak a párizsi parlamentben és Sarkozy saját pártjában lel heves tiltakozásra , azt követelve, hogy legalább 2013 előtt semmi se változzék, hanem Gyurcsány ellen drága Orbán Viktorunk is ehhez hasonlóra buzdít Magyarországon. Én magam azonban azt jövendölöm, hogy alkalmas pillanatban Sarkozy is megingathatatlanul áll majd a lábán. vissza Fejtő Ferenc publicisztika@nepszava.hu Az orosz és az európai orientáció között választ vasárnap déli szomszédunk − Célfotó dönthet Szerbiában Vg 20080201 Bizony talanság. Az infrastruktúra ingyenes kiépítésével és minden újonnan létrehozott munkahely után 2 – 10 ezer eurónyi pénzügyi támogatással próbál külföldi befektetőket csábítani Szerbiába az ország invesztíciós ügynöksége (SIEPA). Az ösztönzés hatásos is: az e lmúlt két évben bő 7 milliárd dollárnyi működő tőke áramlott déli szomszédunkba. A gond „csupán” az, hogy a beruházók időnként újra és újra elbizonytalanodnak, megijednek a belpolitikai bizonytalanságok miatt – fejtegette a Reutersnek adott interjújában Ve sna Peric, a SIEPA vezetője. Az elmúlt heteket ismét a kivárás jellemezte, ezúttal a vasárnap tartandó második elnökválasztási forduló miatt. A befektetők attól félnek, ha az oroszbarát radikális Tomislav Nikolic győz az államfői tisztséget jelenleg betölt ő Boris Tadictyal szemben, akkor megszűnik az a politikai stabilitás, amely a nyugodt üzleti tervezés első számú feltétele. Márpedig az Európabarát, demokrata párti Tadic a közvéleménykutatások szerint alig 2 százalékpontos előnnyel vezet a két héttel ez előtti első fordulóban győztes Nikolic előtt – ez pedig jóval a mérési hibahatáron belül van. Kérdés, milyen hatást gyakorolnak a szavazókra az EU felemásra sikeredett diplomáciai manőverei. Az integráció vezetői kinyilvánították, hogy Tadic sikerét látnák szívesebben, de azt is el kellett ismerniük, hogy bármely, demokratikusan megválasztott vezetővel együtt fognak dolgozni. Hollandia ellenállása miatt az unió külügyminiszterei hétfőn nem tudtak megállapodni a tagjelölti státus eléréséhez nélkülözhetetlen stabilitási és társulási egyezmény aláírásában, amit pedig Szerbiában sokan már kész tényként kezeltek. A belgrádi sajtóvisszhang alapján korántsem érte el a kívánt pozitív hatást a csalódás enyhítésére kieszelt „vigaszdíj”, a kétoldalú együttműködésről sz óló politikai keretmegállapodás, amelyet viszont csak a vasárnapi voksolás után, február 7én írnak majd alá. Az elemzőket megosztja, hogy az unió e heti húzásai alkalmasake Tadic táborának növelésére, vagy éppen ellenkezőleg, a szerencsétlenkedés inkább Nikolic malmára hajtjae a vizet. Tadic 2004ben is vesztes első fordulót követően kerekedett Nikolic fölébe a második, végső megmérettetésen. Most viszont további bizonytalansági elemet visz a képbe Koszovó ügye. A szerb kultúra bölcsőjének tekintett, ám 90 százalékban albánok lakta, 1999 óta ENSZközigazgatás alatt álló tartomány várhatóan már február 10. környékén deklarálja függetlenségét, ha vasárnap Nikolic győz. Kostunica kormányfő pedig éppen azért nem volt hajlandó támogatásáról biztosítani a másod ik forduló előtt Tadicot, mert utóbbi nem akarja kijelenteni: minden szerződést felbont az EUval, ha az elismeri Koszovó függetlenségét. vissza
