Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-06
29 n Voltak már kis pártok, szövetségek – többek között az MPSZ – részér ő l választási próbálkozáso k. Miért véli most veszélyesebbnek az RMDSZre nézve az MPP megjelenését, mint az eddigi kísérleteket? Azért, mert az EPválasztáson az RMDSZ valamivel több mint 300 ezer szavazatot kapott, és ennyi szavazattal nem jut be a törvényhozásba. Továbbá azért i s, mert létrejött az RMDSZ és az ellenzéke közötti kétharmad – egyharmad arány, amin, ha nem sikerül változtatni, akkor a Szövetség kimarad a román parlamentb ő l. n Dénes István, a Nemzeti Szabadelv ű Kör vezet ő je nem zárta ki egy liberális alakulat létrejött ét. Ön mint a Szabadelv ű Kör vezet ő je hogyan vélekedik err ő l? Korántsem hiszem azt, hogy a vajdasági modellt kellene követnünk, ahol öt vagy hat magyar párt van, és ahol nem túl nagy létszámú a magyar közösség. Ugyanakkor ha ideológiai alapon pártpolitika folyik, van radikális nemzeti, van baloldalinak asszimilált alakulat, akkor miért ne lehetne liberális alakulat is? Ez a jöv ő zenéje, de mi nem ezt az utat kívánjuk járni. n Vissza az RMDSZhez. A helyhatósági választásokon részt venni akarók a jelentkez ési lapon fel kell hogy tüntessék a felekezeti hovatartozásukat. Az SZKTn a többség nem volt hajlandó törölni ezt a kérdést a jelentkezési lapról. Miért fontos a jelölt felekezete? Ez ugyanaz az álláspont, mint amely a n ő kkel szembeni megnyilatkozásokban is megmutatkozott. És ez az, ami miatt sokan – els ő sorban értelmiségi részr ő l – azt mondják, hogy az RMDSZ egy konzervatív, az id ő k szavával nem tör ő d ő szervezet. n Mi lehet e mögött? Nem tudom. A Szabadelv ű Kör kérte ennek a törlését. Ha az EPválasztá son kérdés lenne a felekezet, akkor az EP mintegy 750 képvisel ő je közül 720 tiltakozna, és nemcsak tiltakozna, hanem röhögne is ezen. n Elemz ő k, de a szövetségi vezet ő k részér ő l is elhangzott, hogy túlzottan jobbra tolódik az RMDSZ. Ön szerint valóban elm ozdult középr ő l? Vitatható, hogy középen volt vagy sem a Szövetség. A jobbratolódás az EPválasztáson is megnyilvánult, amikor az RMDSZ a nemzeti kérdés el ő térbe állításával kampányolt, és sikerült szavazatokat szereznie. A „jobbratolódás” akkor várható, ha létrejön a – végs ő soron elvárt – kiegyezés az RMDSZt ő l jobbra álló nemzeti radikális csoportokkal. Akkor valóban jobbratolódás várható. n Elvárás a romániai magyarság részér ő l a jobbratolódás? Úgy vélem, ez egy kényszerhelyzet. Az RMDSZnél jóval ki sebb tagsággal, befolyással rendelkez ő csoport olyan helyzetbe került, hogy megegyezésre kényszerítheti a Szövetséget. Hogy ezt hol helyezzük el, a jobb, a bal, illetve nemzeti radikális, mérsékelt skálán, azon lehet vitatkozni. n Az ön elvárásai szerin t hogyan nézne ki az átalakított RMDSZ? Az RMDSZ névhez sem ragaszkodnék. Mérlegelni kellene, marketingkérdés, hogy megmaradjon vagy más nevet találunk neki. Elképzelésem szerint ez ténylegesen közös érdekképviseletként és parlamentként m ű köd ő szervezet k ellene hogy legyen, amelyben megjelenik az összes létez ő ideológiai és érdekcsoport, és amelyben tényleges politikai verseny alapján döntik el, ki milyen arányban vesz részt a döntéshozásban. n Elképzelhet ő nek tartja, hogy a mostani ellenzék visszatér a S zövetségbe? Ez jó kérdés. Egyre nehezebbnek látom ezt a végs ő soron logikus dolgot, amit az el ő bb vázoltam, mert az RMDSZ éveken keresztül, ameddig megvolt ez a lehet ő ség, és az ellenzék nem jegyezte be magát, nem volt hajlandó ezt meglépni. Most, hogy a másik oldal vért izzadva bejegyeztette magát, kevéssé valószín ű , hogy beállnak a szervezetbe. Ha tisztességes az ajánlat, és ha az ellenzék úgy érzi, hogy versenyképes, akkor viszont álljon be.
