Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-06
17 A szövetségi elnök szerint a ter ületi szervezetek által rendezendő álló- vagy mozgóurnás előválasztások, illetve közgyűlések az alakulaton kívül elhelyezkedő csoportosulások RMDSZtagsággal rendelkező képviselői számára is megadják az esélyt, hogy részt vegyenek a jelöltállítási folyamat ban. „Nyitásra törekszünk e téren, viszont nem kötünk koalíciót senkivel. Különben nem tudom, miként tehetnénk ezt meg törvényesen” – jelentette ki. A politikus hozzátette: a jelöltállítási folyamatban mindenképpen fontos szempont lesz a szakmai felkészü ltség, ugyanis a következő időszakban számos lehetőség nyílik az uniós pénzalapok megszerzésére. Mint ismeretes, a Magyar Polgári Párt egy héttel ezelőtti bejegyzése után Szász Jenő elnök úgy vélekedett: miközben mindkét alakulatnak a versenyre kell bere ndezkednie, az önkormányzati választások tekintetében az MPP és az RMDSZ számára Erdély bizonyos régióiban javallottnak tartja az együttműködést. „Székelyföldön, a Partium és KözépErdély bizonyos településein egyértelműen szükséges és egészséges a verse ny, de szórványvidékeken párbeszédet kell folytatni. Mi tehát a helyhatósági megmérettetés előtt is nyitottságot tanúsítunk” – hangoztatta Szász. Ezzel egy időben a Magyar Polgári Egyesület tegnap nyílt levélben üdvözölte az RMDSZ Bihar megyei választmányá nak a közös előválasztás megrendezését célzó javaslatát, kifogásolva azonban, hogy erről nem hivatalos úton, hanem a sajtóból szerzett tudomást. „Egyetértünk a párbeszéd megkezdésének javaslatával, keressük meg azokat a pontokat, amelyekben egyesületünk és az RMDSZ a helyi közösségek érdekében együtt tudna dolgozni, keressük meg a közös koalíciós lista jelöltállításának mindenki által elfogadható módozatát” – olvasható az MPE vezetőségének levelében. vissza www.kronika.ro Új tárgyalásokra hívja az EMNT az RMDSZt – Interjú Tőkés Lászlóval Erdély.ma [ 2008. február 06., 08:15 ] HansGert Pötteringgel Tőkés László brüsszeli benyomásairól, a romám nacionalizmus töretlen lobbijáról és az erdélyi magyarmagyar tárgyalások újrakezdéséről - Néhány hete nem csak időszakos vendégként, hanem európai parlamenti képviselőként tartózkodik Brüsszelben, illetve Strasbourgban. Milyenek az első benyomásai? - Benyomásaim vegyesek. Egyrészt jól ér zem magam abban az egyenrangú többnyelvű közegben, amit az Európai Parlament jelent. A kiterjedt fordítói hálózat révén bámulatos tökélyre vitték a többnyelvűséget. A plenáris üléseken minden szöveget huszonkét vagy huszonhárom nyelvre fordítanak szinkronb an, és minden hivatalos dokumentum rekordidő alatt jelenik meg valamennyi hivatalos európai nyelven. Ez egyféle antibábeli egyetértés irányába mutat. Nem merném azt mondani, hogy a pünkösdi soknyelvűség csodája ez, mert a többnyelvűséget nem a szentség len gi körül. Miközben a bukaresti parlamentben botrány pattanna ki, ha valaki magyarul szólalna fel, Brüsszelben azon botránkoznának meg, ha valamelyik képviselő nem élne az anyanyelvén való megszólalás jogával. Az erdélyi magyar képviselők magyarul szoktak m egszólalni, egyedül Csibi Magort hallottam románul beszélni a plénumban. Az Európai Parlamentben a nyelvi jogok tényleg biztosítottak. - Ez a jó oldala az Európai Parlamentnek. Melyek a rossz benyomásai? - A soknyelvűség mellett mégis úgy érzi magát az ember, mint egy nagy gép porszemnyi alkatrésze. Mindenre rányomja bélyegét a demokrácia bürokráciája. Fogaskerék itt mindenki egy jól előkészített döntéshozói, szavazói gépezetben. Gyaníthatóan háttéralkuk, lobbik révén kitervelt határozati eredmények szül etnek egyfajta globalizmus jegyében. A globalizációval szembeni rossz érzés tölti el az embert: nem lehet kilógni a sorból, nincs helye az egyéni, a különleges, a sajátos megoldásoknak. Eldöntik, hogy Európaszerte hogyan vágjanak le egy disznót, vagy mily en csapot használjanak a vendéglátóiparban. Gyanítható, hogy ez nagyon jól jön a csapgyártóknak, európai szintű üzletek születnek, viszont a magánvállalkozóknak, a kiscégeknek nem sok keresnivalójuk van a globális piacon. Az információhoz való hozzáférés m eghatározóan a nagyvállalatoknak, az Unióhoz közeli cégeknek kedvez. Nagyon rossz egy ilyen gépezet apró elemének lenni. Az integrált döntések közepette eltörpül egyegy ország súlya, jelentősége.
