Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-06
14 A holttesteket állítólag a kivégzés színhelyéről, a déli országr észben lévő Targoviste kaszárnyájából a központi katonai kórházba szállították, ahol Gelu Voican Voiculescu akkori miniszterelnökhelyettes és egy rendőrhadnagy vette át őket, a honvédelmi tárca nem foglalkozott a temetéssel. Az igazságügyi szervek többs zör elutasították, hogy Voiculescut tanúként hallgassák ki. A felperesek ügyvédje szerint a titkolózás "szörnyűséges dolgokat" takarhat, a bíróságok felülről kapnak utasítást a titkolózásra, és közölte, saját költségén kér majd DNSvizsgálatot. Az ítélet e llen a honvédelmi tárca fellebbezhet. -------------------------------------------------------------------------------- Román – francia barátkozás Öt óra elegendő volt a francia államfőnek arra, hogy tárgyaljon Traian Basescuval és Calin Popescu Taricean uval, egyezményt írjon alá Románia és Franciaország stratégiai partnerségéről, és beszédet mondjon a román parlamentben, behatóan taglalva a két ország kapcsolatainak történelmi gyökereit. Sarkozy Koszovó függetlenségének elkerülhetetlenségét hangsúlyozva Európa egységének fontosságára is emlékeztette román partnerét, aki azt bizonygatta, hogy országa az uniós országok álláspontjával szembe menve is "rendkívül lojális" lesz az EU döntéseihez. vissza Bogdán Tibor, Bukarest Tanulni a példákból Vg 20080206 A 2004ben csatlakozott tíz ország közül 2009től Szlovákiával együtt már négy tagja lesz az euróövezetnek. A 2008as világgazdasági fordulat következményei fontos iránymutatást jelenthetnek az euró átvételére pályáz ó országok gazdaságpolitikája számára. Szlovénia tavaly, Ciprus és Málta az idén, Szlovákia pedig várhatóan jövőre lesz az euróövezet tagja. Lettország, Litvánia és Észtország évek óta kötött árfolyammal szimulálja a közös európai deviza és az ezzel együtt járó alacsony kamatszint gazdasági környezetét. Magyarország számára ugyan a csatlakozáshoz még hosszú évekre van szükség, de a várható hatásokról hasznos tapasztalatokat kínálnak a térség más országainak fejleményei, különösen az idei év lehet döntő jel entőségű a csatlakozások sikerességének megítélésében. A tapasztalatok eddig kedvezőek, a növekedés ezekben a tagállamokban a legmagasabb, de mindinkább kiütköznek a túlhevülő gazdaság jelei is. Az infláció Lettországban például 14 százalékra gyorsult tava ly, s ebben az általánosan jellemző élelmiszer- és energiadrágulás mellett szerepet játszanak más termékek és a szolgáltatások is. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, az euró bevezetésében az ingatlanpiaci buborék, illetve a bérinfláció kialakulása a két legjelentősebb veszélyforrás. Az ingatlanpiaci buborék, a csökkenő kamatszint, valamint a gyors gazdasági növekedés megnöveli a hitelfelvételi kedvet, az ingatlanok árai emelkedni kezdenek, a növekvő árak miatt pedig még jövedelmezőbbé válik az épít őipari beruházás, s ez tovább gyorsítja a gazdaság növekedését, így a hitel- és ingatlanpiacon kialakul egy felfelé mutató spirál. Az ingatlanpiaci lufikról pedig nincsenek jó történelmi tapasztalataink, az ingatlanpiac korrekciója általában lassú, de a ga zdaság széles körét érintő negatív következményekkel jár. Természetesen vannak kivételek, Írország például az ezredfordulót követően viszonylag simán landolt, és az utóbbi évek legnagyobb ingatlanpiaci felfutását átélő Spanyolország esetében sem találjuk ( még) a kemény földet érés jeleit. Az Egyesült Államok jelenlegi kilátásai ugyanakkor nem éppen biztatóak. Az ingatlanpiaci eredetű buborékok megfékezésében a rugalmas munkaerőpiacnak, a banki hitelezés prudens szabályzóinak és a szigorú költségvetési polit ikának egyaránt fontos szerep jut. A bérinfláció a versenyképesség elvesztésének veszélyét hordozza magában, s ez – árfolyamkorrekciós lehetőség híján – csak fájdalmas reálbéralkalmazkodással javulhat: az infláció ütemétől elmaradó bérnövekedésre, a gazd asági bővülés jelentős lassulására, akár recesszióra van szükség. Szlovénia esetében a tavaly év végére 5,7 százalékra gyorsuló infláció váltott ki elégedetlenséget a szakszervezetek körében, amelyek az idén már sztrájkfenyegetéssel igyekeztek nyomatékot a dni követeléseiknek. A tárgyalások az infláció körüli béremelés-
