Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-06
7 Románia nem Koszovó függetlenségét, hanem az ügy rendezésének egyoldalúságát ellenzi Bukarest, 2008. február 5., kedd (MTI) - Románia nem ellenzi Koszovó függetlenségét, viszont nem ért egyet azzal, hogy olyan megoldás szülessen, amely nem élvezi Belgrád és Pristina együttes támogatását - nyilatkozta Adrian Cioroianu román külü gyminiszter kedden Bukarestben. A román diplomácia vezetője egy sajtótájékoztatón kifejtette: Románia álláspontja nem módosult Koszovó ügyében, de felhívta a figyelmet "egy árnyalatnyi különbségre". Hangsúlyozta, hogy Románia nem Koszovó függetlenségé t ellenzi, hanem azt szeretné, ha olyan megoldás születne, amelyet mind a koszovói albán fél, mind a szerb oldal elfogad. A külügyminiszter arra az újságírói kérdésre válaszolt így, miszerint Románia továbbra sem lesz hajlandó elismerni a független Kos zovót. Cioroianu elmondta: nem akarja, hogy "Románia álláspontja szerbpártinak és Koszovóellenesnek tűnjön". Traian Basescu román államfő hétfőn Nicolas Sarkozy francia elnök bukaresti látogatása alkalmából kijelentette: Románia rendkívül lojális part nerként fog viszonyulni az Európai Unió döntéseihez, de nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. vissza Horvátország EUtagságát sürgeti a szlovák külügyminiszter Pozsony, 2008. február 5., ked d (MTI) - A balkáni térség stabilizálásának egyik legjobb eszköze épp Horvátország mielőbbi európai uniós tagsága - jelentette ki kedden Pozsonyban a szlovák külügyminiszter. A vendégével, Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszterrel folytatott megbesz éléseit követő közös sajtótájékoztatón Ján Kubis úgy vélekedett, hogy Horvátország EUtagságának még teljesítésre váró és mielőbb teljesítendő feltételei vannak, másrészt azonban "az uniónak is kötelessége a csatlakozási tárgyalások folyamatának mielőbbi b efejezése." "Reményeink szerint a csatlakozási folyamat további szakasza az eddigieknél is intenzívebb lesz. Bízvást mondhatjuk, hogy mesterséges késleltetéstől sem kell tartani, és a térségben esetleg bekövetkező nyugtalanság sem késlelteti Horvátorsz ág csatlakozását" - fogalmazott Kubis. Mindkét diplomata elégedetten nyugtázta országaik kiegyensúlyozott kapcsolatait, amelyek elmélyítése elsősorban gazdasági vonatkozásokban lenne esedékes, azon belül is az energiabiztonság és az idegenforgalom a ki emelt terület. vissza Pozsonecz Mária: ismét tanulhatnak Magyarországon a szlovéniai magyarok - INTERJÚ Ljubljana, 2008. február 5., kedd (MTI) - A múlt év októberében Lendván (Lendava) tartott szlovénmagyar együttes k ormányülés egyik legnagyobb eredménye, hogy ősztől ismét tanulhatnak szlovéniai magyar diákok a magyarországi egyetemeken, főiskolákon - mondta el a magyar kisebbség ljubljanai parlamenti képviselője az MTInek adott interjúban. Pozsonecz Mária úgy lát ja: a négy hónappal ezelőtti megbeszéléseken nem kapott elég hangsúlyt a vasútépítés ügye, pedig Szlovénia szorgalmazná a Rédics és Lendva közötti vonal újbóli megépítését. Reméli, hogy sikerült tudatosítani ennek a fontosságát, és már nem tervezik Magyaro rszágon a rédicsi vasútvonal megszüntetését. "Négy ország, vagyis Ausztria, Magyarország, Horvátország és Szlovénia mezsgyéjén meg kell indulnia a vérkeringésnek" - vélekedik a kisebbségi politikus. Magyar oldalon 6, Szlovéniában 11 kilométernyi vasútv onalat kellene építeni, és ezzel az összeköttetéssel Ljubljana, valamint a szlovén és a horvát tengerpart i kikötők is elérhetők lennének. A muravidéki magyarság gondjai közé tartozik a jelentős kamionforgalom, amely a rédicsi átkelőn keresztül zajlik. Pozsonecz jelentős eredménynek tartja, hogy az eredetileg tervezett 2013as határidőt módosítva már az i dén elkészül a magyarországi M70es autóutat és a 86os főutat Ljubljanával összekötő szlovén autópálya. Az elmúlt 15 évben először a balkáni háborúk, majd az Európai Uniós csatlakozás miatt hatalmas mértékben megnövekedett teherforgalom ellen a helyie k számtalan alkalommal tiltakoztak. A tarthatatlan helyzetet felismerve hozták előrébb Szlovéniában a sztrádaépítést. A magyarság helyzete a nemzetiséget képviselő politikus szerint Szlovéniában kedvezőbb minden más határon túli, magyarok lakta terület tel összehasonlítva. Pozsonecz Mária szerint ez annak köszönhető, hogy a szlovén állam 1991es függetlenségének kikiáltásakor jól sikerült alkotmányt készítettek. A politikus 1990ben, vagyis az egykori Jugoszlávia fennállása idején lett a magyarság pa rlamenti képviselője, és részt vett a nemzetiségek jogait is rögzítő szlovén alaptörvény létrehozásában. Ma mintegy 50 olyan törvény létezik, amely a nemzetiségek helyzetével foglalkozik. Két jogszabály pedig, a kétnyelvű oktatásról és a nemzetiségi közöss ég helyzetéről alkotott törvény, kizárólag a kisebbségekről szól.
