Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-02
10 Sorsdöntő események várhatóak idén a nemzetközi politikában – Várhatóan ratifikálják a Lisszaboni Szerződést − A Balkánon és Oroszországon a világ szeme Népszava 2008 .01.02. Az idei év Európa számára rendkívül fontos lehet, hiszen biztosra vehető: új ország tűnik fel a kontinens térképén. Ám hogy a független Koszovó stabilitást hoze vagy még átláthatatlanabbá teszi az éppenséggel amúgy sem tiszta balkáni viszonyokat, erre még csak tippelhetünk. Az unió soros elnökségét január elsejével átvevő Szlovénia mindenesetre Szerbia patrónusává kíván válni. Romániában hatalomváltás várható. Nagy kérdés, miként alakul Oroszország sorsa. A koszovói politikusok már hónapok óta mag abiztosan jelentették ki, hogy decemberben kikiáltják a függetlenséget azt követően, hogy a nemzetközi összekötő csoport leteszi a Koszovó státusáról zajlott megbeszélésekről készült összegzését. Megteszik ezt függetlenül attól, hogy az ENSZ BT milyen dönt ést hoz a tartomány jövőjéről. Ám a világszervezet legfőbb döntéshozó szerve nem jutott dűlőre a kérdésben, hiszen Moszkva – Belgrád pártfogójaként – hallani sem akar arról, hogy a tartományt elcsatolják Szerbiától. Végül a koszovói albán vezetőket is sike rült jobb belátásra bírni. Méghozzá azért, mert Szerbia is rendkívül fontos esemény színhelye lesz: január 20án, illetve február 3án rendezik meg az elnökválasztást. Ennek végkimenetele ugyancsak rendkívül fontos a Balkán jövője szempontjából, hiszen táv olról sem mindegy, hogy az Európabarát politikát folytató, hivatalban lévő elnök, Borisz Tadics marade hatalmon vagy a milosevicsi rezsim sötét retorikáját alkalmazó Tomiszlav Nikolics, a Szerb Radikális Párt elnöke lesz a befutó. Szerbia tehát sorsdöntő napokat él át, hiszen arról kell döntenie, melyik utat választja: közeledike Európa felé vagy belesüpped a Balkán mocsarába. A koszovói vezetők tehát a függetlenség kikiáltásával megvárják a belgrádi eseményeket, de akár már februárban, tehát közvetlen ül az elnökválasztást követően kikiálthatják az önállóságot, amelyet tavaszig a világ megannyi állama elismerhet. Nem túlzás azt állítani tehát, hogy a világ figyelme az esztendő első felében a volt jugoszláv tagállamokra terelődik. Szlovénia január elsej étől vette át az unió soros elnöki tisztségét. Koszovó mellett azonban más fontos kérdésekkel is szembesülnie kell. Az év első felében kell lezárni a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatát. Magyarország e tekintetben a kivétel, hiszen a magyar parlam ent elsőként fogadta el a dokumentumot. Szerencsére a ratifikációs folyamat egyszerűbbnek ígérkezik, mint az EU megbukott alkotmányos szerződésének ügye, hiszen egyedül Írországban rendeznek róla népszavazást május folyamán. Márpedig az országról közismert , hogy mennyire elkötelezett az EU és alapelvei iránt, így igen valószínű, hogy az EU intézményeinek működését biztosítani hivatott dokumentumot minden tagállam megszavazza. Igaz, egyes hírmagyarázók nem zárják ki a kellemetlen meglepetéseket sem, utalván arra, hogy például Ausztriában egyre többen követelik: referendumon döntsenek a dokumentumról. Ljubljana tehát nem áll könnyű időszak előtt. Már csak azért sem, mert nemcsak Koszovó ügyében kell közös nevezőre hozni az unió tagállamait (mint tudjuk, Szlov ákia, Ciprus, Románia és Spanyolország sem nagy híve a koszovói függetlenségnek), hanem klímaügyben is előrelépést kell elérni. Az unió tagállamai megállapodtak ugyan a károsanyagkibocsátás csökkentéséről, de ki kell dolgozni annak a részleteit, hogy az e gyes tagállamok mekkora áldozatra hajlandóak e tekintetben. A 2004ben és 2007ben csatlakozott tagállamok kevesebbet tudnak vállalni, mint az unió vezető gazdaságai. Nem kérdés, hogy az unió politikusai közül Nicolas Sarkozy, Franciaország hiperaktív eln öke vált az EU sztárjává. Jönmegy a világban, üzleteket köt, s bár politikája sokakat meghökkent, tény, hogy eddig eredményesnek bizonyult. Nos, 2008 júliusától vélhetően a csapból is ő fog folyni, hiszen Párizs ekkortól válik az unió soros elnökévé, s az államfő már jó előre közölte: rendkívül aktív politikát kíván folytatni. Földközitengeri unió kialakítását tervezi például Algéria és Törökország bevonásával. Romániában is fontos esztendő elé néznek. Az év első felében helyhatósági választást rendeznek , novemberben pedig következik a sorsdöntő parlamenti választás, amelyen várhatóan megbukik a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt, s a Basescuféle Demokrata Párt kerülhet hatalomra. Magyar szempontból a legjelentősebb kérdés: bekerüle az RMDSZ a parlamentbe s átlépie az ötszázalékos küszöböt.
