Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-28
23 – Míg a mi két képviselő kollégánk a közösség ügyeit próbálja megoldani, Tőkés László képviselő úrnak viszont segítségre van szüksége ahhoz, hogy a saját helyzetét valamiképpen rendezze. Tanulságosnak tartom azt, hogy továbbra is a román állam elnökéhez és a demokratákhoz fordul újból és újból nyilatkozatokkal segítségért és támogatásért. Remélem, az az illúzió, hogy az államelnök és a demokraták értünk dolgoznak, mielőbb szétfoszlik – mondta Markó. Caragiale él A romániai politikai életet a szövetségi elnök sommásan azzal jellemezte, hogy „Caragiale él, még akkor is, ha ritkán emlegetjük; él az a politikai szellemiség, az a mentalitás, amelyből ő valamikor halhatatlan életművet alkotott”. A szónok úgy vélte, tr agikomikus ma már, hogy a hazai politikai elit micsoda rövidlátásban szenved, amikor az ország prioritásai helyett vakon egymással harcol azért, hogy a tényleges hatalmat megszerezzék. Az igazságügyi miniszter kinevezése körüli huzavona kapcsán leszögezte : a miniszterelnöké és a parlamenté, illetve a koalíciós pártoké a miniszterek kinevezésének a felelőssége, abszurdum tehát, hogy a kormányt az államfő akarja összeállítani. Ezt megszenvedi az ország egésze is és a magyar közösség is, s a folyamatos hangza varban az igazán fontos kérdésekről (energiaügy, tanügy, egészségügy, infrastrukturális fejlesztés, a lej értékvesztése, a decentralizáció) már senki nem beszél. A kisebbségi törvényről sem esik már szó, de a többségi lakosság problémáiról sem. Ilyen körül mények között az RMDSZnek nem szabad irányt tévesztenie, következetesen kell szem előtt tartania a közösség valós prioritásait. Markó elmondta: amíg Verespatak dolga megoldatlan volt, nap mint nap kapták az állásfoglalásokat, hogy az RMDSZ oldja meg. – M ost, hogy megoldódni látszik, sehol nem látok azzal kapcsolatosan egy fél mondatot sem, hogy ehhez az RMDSZnek is valami köze volt. Pedig gondolom, hogy önök is tudják, és mindannyian tudjuk, hogy nagyon is sok közünk volt hozzá – mondta, arra utalva, hog y Korodi Attila környezetvédelmi miniszter fontos szerepet játszott a verespataki projekt jóváhagyási folyamatának felfüggesztésében. A szövetségi elnök értékelte, hogy közvita bontakozott ki fontos kérdésekről, például a Székelyföld jövőjéről, a tanügyi törvénycsomagról. Egy másik vitára, a koszovói rendezésre utalva kifejtette, hogy az ügy kényes, de két szempontból mindenképpen precedens értékű lehet: 1. az EU beleszól egy kényes kérdésbe; 2. milyen státust kapnak a koszovói szerbek. A jövőre kell hely ezni a hangsúlyt Markó hangsúlyozta: az RMDSZnek a nyitottság, a párbeszéd (értelmiséggel, civil szervezetekkel, egyházakkal, különböző társadalmi és szakmai kategóriákkal) és az értékek jegyében kell felkészülnie az önkormányzati választásokra. Olyan j elöltek kiválasztását szorgalmazta, akiket a közösség minél magasabb arányban támogat, s a jelöltek kiválasztását és rangsorolását a helyi szervezetekreközösségekre bízta. A rátermettség és a közösségi támogatás szerinte azért is fontos, mert most indulna k be azok a pályázati lehetőségek, amelyek igen sokat kínálnak a jövőre nézve, ha a helyi önkormányzatok képesek lesznek ezeket a lehetőségeket megragadni. Úgy vélte, a kampány során nem elegendő az eddiggi eredményekkel dicsekedni, főképpen a jövőbeli ter vekre, azok ismertetésére kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez megfelelően felkészült, tisztességes, elkötelezett, szülőföldjükért tenni akaró embereket kell jelölni. Ajánlotta, hogy a helyi szervezetek a jelöltállítások előtt végezzenek közvéleménykutatásoka t a legjobb jelöltek kiválasztása és a 2004es helyhatósági választási eredmények megismétlése érdekében. Cseke Attila ügyvezető alelnök mutatta be a 2008as önkormányzati választások jelöltállítási kritériumait és módszereit részletező határozattervezete t. Az alapelveket részletezve kifejtette: a megyei vagy a területi képviselő tanácsoknak a helyi szervezetekkel konzultálva kell eldönteniük, hogy: 1. álló- avagy mozgóurnás előválasztással, illetve ezek kombinált változatával, vagy pedig 2. elektoros vála sztási rendszerrel, azaz városokban jelölő küldöttgyűlések, községek esetében pedig közgyűlések során válasszák ki és rangsorolják a jelölteket. Javasolják, hogy azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya a 20 százalékot meghaladja, állítsanak saj át polgármesterjelöltet.