Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-28
8 Sajtóinformációk szerint a vonatkozó jóváhagyó határozatot mintegy ajándékként kívánta az elnökök elé teríteni a megyevezetés. Ám a vizitet megelőző tanácsülésen a képviselőtestületn ek mindössze 42 tagja voksolt az emlékmű mellett, miközben legalább 46 szavazatra lett volna szükség. Ivan Baloga, a Mi Ukrajnánk megyei frakcióvezetője, a kibontakozóban lévő nemzetközi botrányt megelőzendő elérte a kérdés újraszavazását, ám az eredmény ugyanez lett, sőt az ifjabb Baloga által „irányított” frakcióból is többen magyarellenes véleményüknek adtak hangot. A hivatalos híradások szerint Sólyom és Juscsenkó megegyeztek, hogy Ukrajna elősegíti a Vereckehágói honfoglalási emlékmű felépítését, Magyarország pedig emlékművet állít Budapesten az 19321933- évi ukrajnai éhínség áldozatainak. A két államfőt bizonyára nem tájékoztatták arról, hogy egy nappal korábban a megyei tanács nem fogadta el az emlékmű felépítéséről szóló határozatot. Az esemé nyek nem ma kezdődtek... Az ukrán nyelven megjelenő RIO című hetilap Volodimir Martinjuk tollából terjedelmes cikkben foglalkozik a Vereckeihágón felépítendő emlékművel, tárgyilagosan világítja meg ennek a régen vajúdó kérdésnek eddigi történetét. A Kar patinfo.net röviden összefoglalta ezt az írást. A Vereckeihágón a millenniumi ünnepségek során 1896ban obeliszket avattak azon a helyen, ahol a honfoglaló magyarok átlépték a Kárpátokat. Az emlékművet az 50es években lebontották (az ukrán cikk szerző je tévesen állítja, hogy az emlékművet a háború végén a magyar honvédség bontotta le, hogy ne kerüljön a Kárpátaljára bevonuló szovjet csapatok kezébe, a valóságban azonban az még állt az 50es években, amiről számtalan fénykép tanúskodik - a szerk.). Az új emlékmű felépítését a KMKSZ indítványozta, javaslata támogatásra talált a Magyarok Világszövetsége részéről. A megtervezésére kiírt pályázatot Matl Péter szobrászművész és Medvecki Arnold műépítész nyerték meg. Egyes szélsőséges ukrán nacionalista körö k azonban ellenezték az emlékmű felépítését, a magyar sovinizmus és revizionizmus megnyilvánulását látták abban, sértőnek találták, hogy az emlékművet egy turulmadár fogja koronázni, holott erről szó sem volt. Az emlékmű ugyanis tulajdonképpen egy 7 méter magas, piramis alakú hétszögű kápolna alakjában épülne fel, a hetes számnak jelképes jelentősége lenne, a hét honfoglaló törzset szimbolizálná. Továbbá azt állították, hogy a Vereckeihágónál több száz szicsgárdistát végeztek ki 1939ben, amivel a magya r honvédséget vádolták. A cikk szerzője azonban kétségtelen tényekkel bizonyítja, hogy a magyar honvédség közvetlenül nem vett részt ebben: miután 1939 márciusában a magyar honvédség elfoglalta Kárpátalja nyugati részét is és Huszt közelében legyűrte a szi csgárdisták ellenállását, a Galíciából érkezett szicsgárdisták Romániába próbáltak menekülni, a románok azonban visszatoloncolták, Magyarország pedig Galíciába deportálta, a lengyelek viszont nem fogadták be és a határ közelében legyilkolták őket. Egyébkén t a szicsgárdisták sírjait a mai napig sem tárták fel, így az áldozatok pontos számát semmivel nem lehet bizonyítani. A Vereckeihágón felavatandó honfoglalási emlékmű kérdését egyébként már évekkel ezelőtt meg lehetett volna oldani, a KMKSZ megvásárolta a volóci járástól az ehhez szükséges telket, hozzáláttak az építéshez. 2002ben Hennagyij Moszkal, Kárpátalja akkori kormányzója tárgyilagosan foglalkozott a kérdéssel, több történészt küldött Budapestre, akik behatóan tanulmányozták a Vereckeihágó közel ében 1939ben történt eseményeket. Levéltári kutatásaik egyértelműen bebizonyították, hogy a magyar honvédségnek valóban nem volt közvetlen köze a szicsgárdisták kivégzéséhez. Ezek után döntés született arról, hogy először a szicsgárdisták emlékét megörökí tő, majd a magyar honfoglalási emlékművet építik meg és avatják fel. Hennagyij Moszkal kormányzó távozása után azonban a kérdés feledésbe merült és a mai napig sem talált végső megoldásra. A megyei tanács legutóbbi ülésén napirend előtt és egy csomagban próbálták elfogadni a Vereckeihágón felépítendő két emlékmű felépítésének kérdését, anélkül, hogy azt előzetesen a tanács bizottságaiban vitatták volna meg, amely hibás taktikának bizonyult. A javaslat csak 42 szavazatot kapott a szükséges 46 helyett. Iva n Baloga
