Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-26
18 szaik lesznek, elsősorban a Magyar Koalíció százezer szavazója, továbbá a szandzsáki bosnyákok. Kasza József, a VMSZ tiszteletbeli elnöke egy szerb lapban úgy nyilatkozott, hogy a magyarok egészen biztosan Tadicra voksol- nak, hiszen rossz tapasztalataik vannak a radikálisokkal. Közben nemcsak a DShez közel álló politikusok, hanem gazdasági elemzők és közéleti személyis égek is arra hívják fel a figyelmet, hogy az ultranacionalista Tomislav Nikolic győzelme meghiúsítaná Szerbia euroatlanti fe lzárkózását, és óriási károkat okozna az országnak, mert elriasztaná a külföldi befektetőket. Különösen nagy felh á- borodást okozott N ikolicnak az a kijelentése, hogy államfőként felmentené a Djindjicperben elítélt Milorad Ule- mek Legiját és nem adná ki Hágának Ratko Mladicot. vissza J. Garai Béla, Újvidék Miklosko szerint a felvidékieket túszul ejte tték Magyar Hírlap • 2008.01.26. "A budapesti politikusok általában állásfoglalásokkal érkeznek hozzánk. Ám azt, hogy ezekről egyeztetneke el ő- zetesen a határon túli magyarokkal, nem tudom" – jelentette ki Frantisek Miklosko kereszténydemokrata szlov ák parlamenti képviselő az Európai Újságírók Szövetségének budapesti tanácskozásán, amelynek témája a magyar – szlovák kapcsolat volt. Szerinte a szlovákiai magyarság egyszerre túsza Budapestnek és Pozsonynak. "A kormányzó Smer az egykori Csehszlovákiára j ellemző nacionálkommunista vonalat követi, tehát a nemzeti irányultság meghatározó. Amíg ők a legbefolyásosabbak, addig a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem kap szer epet" – vélte Miklosko, aki szerint a növekvő népszerűségű kabinet a következő választás utá n is hatalmon lesz. "Ha a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt a koalícióban marad, az MKP biztosan ellenzéki szerepbe kényszerül" – mondta a pozsonyi képviselő, aki a gondolatmenetet folytatva hozzátette, a magyar párt így vélhetően radikaliz á- lódni fog, annak ellenére, hogy jelenleg mérsékelt politikát folytat. vissza A belgrádi orosz kártya Magyar Hírlap • 2008.01.26. A szerbiai választások első fordulója után a radikális nézeteiről ismert elnökjelölt, Tomislav Nikoli c sikerét látva több mérvadó nyugati sajtóorgánum elemzője pánikba esett. Mások ellenben arra figyelmeztetnek, hogy korai az aggodalom: megismétlődhet az előző elnökválasztás eredménye. Akkor a második fordulóban, több kompromi szszum eredményeként, az alig néhány százalékot elért elnökjelöltek hívei "különbékét" kötöttek Boris Tadictyal, a mérsékeltebb nézetek megtestesítőjével. Bármi legyen is a második forduló eredménye 2008ban, az orosz vezetés úgy érezheti, hogy Moszkva befolyása ismét megerősödött a Balkánon, közvetve pedig az egész európai kontinensen. A történelem visszaköszön Az egykor a szélrózsa minden irányában terjeszkedő, majd szamárbőrként zsugorodó, napjainkban pedig a maga trianoni tragédiáját megélő Szerbiában az orosz térnyerésnek fel tűnő külső jelei vannak. Számtalan település pé ldául díszpolgárává választotta Putyin orosz elnököt. A szerb politikusok közül sokan kiteszik a fényképét dolgoz ó- szobájuk falára, ahogy elődeik egykor a "nagy fehér cárok" vagy – persze csak Titónak a szocial ista közösségből való kirekesztése előtt – Sztálin portréját. Kevés olyan népszerű és befolyásos diplomata dolgozik ma Belgrádban, mint Alekszejev orosz nagykövet, aki gyakori nyilvános szereplései során biztosítja hallgatóságát, hogy a szerb politika ne uralgikus kérdésében, Kosz ovó elszakadásának ügyében Belgrád bátran támaszkodhat a testvéri orosz nép szolidaritására: az ENSZ Biztonsági Tanácsában az orosz képviselő meg fogja vétózni a független Koszovó elismerését. A Moszkvával való kapcsolat az elnö kválasztási kampánynak is fontos része volt. Az orosz – szerb – fehérorosz tengely álmát melengető Nikolic egyenesen katonai támaszpontot kínált Moszkvának, a korábban Nyugatbarát
