Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-26
11 A külső tényezők alakulásánál meg kell említeni azt is, hogy a közelmúlt éveiben a kárpátaljai magyar szervezetek, az általuk működtetett és fenntartott intézmények , a bonyolított programok anyaországi anyagi támogatása nem csökkent. Az esetek többségében kulturális, oktatási akcióikhoz élvezik az anyaország kormányainak, politikum á- nak támogatását. Mi több, a most regnáló kormány valóban őszintén törekszik arra, hogy politikai hovatartozástól függetlenül támogasson minden arra érdemes kezdeményezést. A fentebb vázolt probléma keletkezésének és növekvő mértékének egyik meghatározóan fontos okát mindenki a közösségén belüli, a közösséget képviselni szándékozó szerveze tek, e szervezetek vezetői közötti rivalizálásban, széthúzásban, még alapvető nemzeti ügyekben való összefogást is lehetetlenné tevő, egyre kérlelhetetlenebb szembenállásban látja. Véleményem szerint helyesen. De mi az oka, kik, és miért, az okozói ennek a kibékíthete tlen ellentétnek, amely gyakorlatilag a kezdetektől (1989től) nehezíti, napjainkban már fokozatosan ellehetetleníti az ukrajnai magyar érdekvédelmet, érdekérvényesítést? E kérdés megválaszolásában merőben ellentétes vélem é- nyekkel találkozhatun k. Lehet, hogy a közösen megfogalmazott helyes válasz előbbre vinné közös ügyünket? Próbáljuk megkeresni ezt a választ. Ha az országos folyamatokat nem is vagyunk képesek érdemben befolyásolni, próbáljunk meg legalább a saját házunk táján rendet rakni. A kitörés lehetőségei - Személy szerint sohasem gondolkodtam kisebbségtöbbség kategóriában, mert mindig is egy nagy család, a tá rsadalom tagjának éreztem és érzem magam, mint magyar ember - mondja dr. Deák Ferenc egyetemi tanár, a psz i chológiai tudomán yok kandidátusa. - A magyar nemzet tagjának tartom magam. A magyar kultúra, a magyar t u domány előrelendítésén, gazdagításán fáradozom. A kisebbségtöbbség fogalma akkor nyer igazi tartalmat, ha a többségnek a kisebbséghez való viszonyát, viszony ulását né zzük. Ebből adódik a legtöbb probléma, mert a többség képviselői akarvaakaratlanul érvényesíteni kívá nják helyzeti előnyüket. Abból az elvből indulnak ki, hogy eredendően "a többség szava dönt", "a többségnek mi ndig igaza van". Esetenként igyekeznek kihan gsúlyozni a felsőbbrendűség érzését, ami egyféle álcázás is lehet. - Hogyan lehet kitörni a kisebbségi komplexusból? - A többség is lehet kevesebb. Kisebbrendűségi érzés pedig nem alakul ki abban az esetben, ha kimagaslóan m ű- veljük szakmánkat, rendszer esen, félelem nélkül és tudatosan mutatjuk fel értékeinket. Ilyenkor a kisebbség f ogalma lényegtelenné válik. Ezt az utat járva tehetünk legtöbbet a kisebbségi sorsban élők felemelkedése, és, ha van, a kisebbségi komplexus leküzdése érdekében. Ez kitörés i s! Így a kisebbség képviselője is lehet "óriás" a n agyobb számban lévők között. Tehetünke ennél többet felemelkedésünk érdekében?! Csak ezt vállalni kell! Ez kihívás és egyben küldetés is! Törvény hatály nélkül - Induljak ki onnan, hogy "ideális demok rácia" sehol a világon nincs, nem is volt, nem is lesz soha - szögezi le Fodor Géza költő. - Közéletünk mégis visszhangzik olykor az "állami demokrácia" és a "demokratikus állam" szlogenjeitől. A kettő nem azonos: az egyik tartalmi fokot, a másik színezete t jelöl. ("Demokrata állam" nincs, a fogalma is abszurd). Egy önmagára valamit is adó állam, társadalom demokráciájának egyik alapkövi fokmérője a kisebbségek ügyeinek gyakorlatban megnyilvánuló rendezettsége. Erről beszéljünk! - Minden elérhetetlensége ellenére erre kellene törekedni, hogy ez megvalósulhasson. Mármint ez a rendezettség. - Közép- és KeletEurópában, így Ukrajnában is ez a kérdéskör mindig borzolta a mindenkori hatalom kedélyeit, ezért rendezettségük máig megmaradt a deklarációk szintjén . Nálunk van ugyan törvény a nemzeti kisebbségekről, de azt már semmilyen szinten nem ellenőrzik, hogy a végrehajtó szervek ezt hogyan tartják be. Pl. Kárpátalján, ahol a magyarok számaránya 1213 százalékra tehető, a közalkalmazásban lévő magyar vezető ti sztségviselők együtthatója a fél százalékot sem éri el! E téren csupán a Beregszászi járás kivétel. Azaz Ukrajnában van törvény, de csak azért, hogy a kirakatokban legyen. Az állam, a minisztérium mégis rendeletekkel, utasításokkal korm á-
