Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-25
9 Orosznyugati szembenállás A várakozások szerint februárban vagy márciusban hirdeti ki a koszovói albán vezetés, hogy a tartomány kiválik Szerbiából. Koszovó státusának kérdése szembeállítja a Szerbiát támogató és az ENS Z Biztonsági Tanácsában (BT) vétójoggal rendelkező Oroszországot egy másik állandó BTtaggal, az Egyesült Államokkal, valamint az Európai Unió országainak többségével. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter kedden sürgette a koszovói kérdés lezárását. A döntések halogatása „nem teszi könnyebbé a nehéz döntéseket” - jelentette ki Rice Berlinben, ahol a BT másik négy állandó tagja, valamint Németország tartott külügyminiszteri értekezletet az iráni atomprogramról, illetve a Teheránnal szembeni esetleges t ovábbi szankciókról. "Alternatív" megoldásra számít az EU Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének keddi ülésén megállapította: nem lehet kizárni, hogy a pristinai parlament függetlenségi nyilatkozatot tesz, miután eredménytelenek maradtak a kölcsönösen elfogadható koszovói rendezést célzó tárgyalások. A vi ta alapjául szolgáló jelentés - és az abban foglalt határozat - megállapítja: a felek megállapodását célzó nemzetközi közvetítés nem vezetett eredményre, a kompromisszum lehetőségei kimerültek. „Alternatív megoldásokkal kell számolni”, és a lehetséges forg atókönyvek közül nem zárható ki a koszovói parlament egyoldalú függetlenségi nyilatkozata. vissza Koszovó lökést adhat a szakadároknak FigyelőNet 2008. január 23. 16:51 Koszovó függetlenségének kikiáltása nem vonja maga után a Grúziától elszakadt Abházia és DélOszétia haladéktalan elismerését Moszkva részéről az orosz külügyminiszter szerint. Koszovó elismerése az orosz szándékoktól függetlenül precedenst teremthet a "szakadárok" számára világszerte, a világon legaláb b 200 terület van, amely erre a lépésre vár - figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter év eleji sajtóértekezletén kedden Moszkvában. A miniszter bírálta a Nyugatot, amiért kész elismerni Koszovó függetlenségét, mondván, hogy ez nem ösztönzi az albánokat a tárgyalások folytatására . Lavrov kijelentette: Moszkva továbbra is csak olyan megoldást támogat, amely megfelel mindkét félnek, s szerb kérésre kész fogadni Szerbia vezetőit. Mindenkinek be kell szállnia a biztonsági rendszerbe Moszkva a nemzetközi politikában a kulcsfeladatok egyikének az egész európai biztonsági építmény minőségi átalakítását, a hidegháborúban aratott győzelem ideológiájától való megszabadítását, a korszerű kollektív biztonsági rendszer megteremtését tekinti - mondta a miniszter. Rámutatott: a stratégiai egyen súly biztosítása nem lehet kizárólag Moszkva és Washington feladata, annak megteremtésébe be kell vonni más országokat is, főleg az európai államokat. Lavrov hangsúlyozta: Oroszország elismeri, hogy NyugatEurópának és a NATOnak érdekei fűződnek a poszt szovjet térséghez, de a vetélkedésnek ezen a területen tisztességesen kell zajlania. Mivel olyan térségről van szó, amelynek szerepe van a világ energiahordozókkal való ellátásában, s amely, sajnos, szerepel a terroristák terveiben, a szereplők ténykedésén ek nem valakik ellen, hanem a helyzet stabilizálásának elősegítésére kell irányulnia - mondta. Elégedett a FÁKkal
