Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-25
6 A tervezet - mondta - a gyűlöletbeszéd 16 olyan kategóriáját fogalmazz a meg, amelynek médiabeli tálalását hatósági jogkörben minősíthetné a kulturális tárca. Haraszti szerint nem csupán Szlovákiában, hanem más országokban is tapasztalható olyan kormányzati törekvés, hogy a gyűlöletbeszéd tilalmának köpönyege alá vonjanak oly an megnyilvánulásokat, amelyek valamilyen irányban bíráló élűek, és ekként lényegében korlátozzák a sajtószabadságot. A szlovák törvénytervezettel kapcsolatban az a másik kifogása, hogy az előírná a médiában bírálatban részesültek válaszadási jogát, il letve a válasz közlési kötelezettségét. Ez korlátlan hozzáférést adna a politikusoknak a médiabeli megszólaláshoz, és sértené a szerkesztés integritását, a szabad véleménynyilvánítást - állapította meg. Haraszti szerint a sajtó útján megvalósuló becsü letsértési eseteket ki kellene vonni a büntetőjogi megítélés alól, és polgári jogi útra kellene terelni. Haraszti és McIntosh megállapításai szerint nagyon kevés haladást sikerült elérni az elmúlt időszakban az újságírók fenyegetettségének, az ellenük való - nem egyszer erőszakos - fellépésnek a megszüntetése érdekében. Anna Politkovszkaja orosz újságírónő 2006os meggyilkolása ügyében még mindig nem jutott eredményre a vizsgálat, még mindig érvényben van a török büntető törvénykönyv véleménynyilvánítás t súlyosan korlátozó paragrafusa, még ma is életveszélyben vannak a konfliktusövezetekben tevékenykedő újságírók. Az újságíró elleni erőszakot, illetve fenyegetést nem csupán erőszaknak és fenyegetésnek, hanem cenzúratörekvésnek is kell tekinteni - han gsúlyozta Haraszti. Az EBESZ sajtószabadságképviselője szerint kívánatos lenne, ha az egyes országokban a legjobb nyomozó újságírók összetömörülnének, és igyekeznének utánajárni az újságírók ellen alkalmazott erőszak kivizsgálatlan eseteinek. vissza Hathatós támogatást vár Koszovó az EUtól a függetlenség kinyilvánításakor Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2008. január 24., csütörtök (MTI) - Széles körű, hathatós támogatást vár az Európai Uniótól Kos zovó függetlenségének közelgő kinyilvánításakor - jelentette ki Hasim Thaqi koszovói miniszterelnök csütörtöki brüsszeli tárgyalásait követően. Olli Rehn, az Európai Bizottság nyugatbalkáni térségért is felelős tagja - szóvivője, Nagy Krisztina közlés e szerint - találkozójukon megerősítette, hogy "az EU kész vállalni egy összehangolt státusrendezési folyamat irányításának felelősségét". A finn biztos óvatos állásfoglalása alátámasztja azokat az információkat, hogy Brüsszelben immár bizonyosak a füg getlenség kinyilvánításában (amelyet az Egyesült Államok is nyíltan támogat), ugyanakkor az EU szeretné úgy beállítani a deklarációt, hogy az nem egyoldalú, hanem Koszovó részéről komoly politikai elkötelezettségeket tartalmaz, és jelentős nemzetközi támog atást is élvez. Ez más tagállamok mellett érdeke lenne Magyarországnak is, amely már értésre adta, hogy az egyoldalú kinyilvánítást - a Koszovót ma még magában foglaló Szerbiához fűződő speciális szomszédi kapcsolatai miatt - nehezen tudná elfogadni. A z EUtagországok egy része egyébként (Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia) még mindig azon az állásponton van, hogy az unió nem ismerheti el Koszovó függetlenségét, mert azzal esetleg precedenst teremthet szeparatista mozgalmak számára . A többi EUtagállamnak viszont az a meggyőződése hogy a koszovói rendezés folyamatában már olyan biztosítékok születtek (köztük az ENSZfőmegbízott rendezési tervének elfogadása Pristina részéről), amelyek kizárttá teszik, hogy Koszovót példának használj ák. Az unió tagországainak külügyminiszterei hétfőn ismét megvitatják ezt a kérdést, és megpróbálnak egységes álláspontot kialakítani. Brüsszel azonban már értésre adta, hogy az EUnak szervezetként nem kell elismernie Koszovót, csupán tagállamainak k ülönkülön. Az uniós nyilatkozatok azt is egyértelművé teszik, hogy az EU a déli tartomány leválasztásával párhuzamosan minden eddiginél határozottabb támogatásban szeretné részesíteni Szerbiát. Egyre nagyobb teret nyer az unióban az - az először a ma gyar diplomáciai érvelésben felbukkant - elképzelés, hogy hétfőn írják alá a társulási szerződést Szerbiával, és csak annak ratifikációját, azaz életbe léptetését tegyék függővé a Nemzetközi Törvényszékkel folytatott belgrádi együttműködéstől. Ilyen értele mben nyilatkozott csütörtökön Brüsszelben az Európai Bizottsághoz látogató Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök is. Minden tagország egyetért abban, hogy Szerbia számára nyomatékosabbá kell tenni az uniós taggá válás kilátásait, ugyanakkor néhánya n ahhoz is ragaszkodnak, hogy az integráció tempóját határozza meg Belgrád együttműködése a volt Jugoszlávia terén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló bírósággal. Thaqi most kijelentette, hogy Koszovó minden tekintetben készen áll a Szerbiától való l eválásra, de még folytatja egyeztetéseit a nemzetközi közösség tagjaival. Megismételte azt a várakozását, hogy a függetlenség
