Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-23
40 Az Országgyűlés elnöke arról is beszélt, hogy a nyitott Európában nagyobb értéket képvisel az, aki kisebbségi sorban vállalja, hogy gyermekét magyarul taníttatja. Az Uniót éppen a népek eltérő ku ltúrája, öröksége teszi naggyá, ezért is döntöttek úgy, hogy 2008at A kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánítják. „Felvállaltan legyünk a magyar kultúra őrzői“ – fejezte be ünnepi beszédét Szili Katalin. Markó Béla RMDSZelnök kulturális szabadságot hangsúlyozó beszéde után Kiss Sándor Bihar megyei tanácselnök és Biró Rozália nagyváradi alpolgármester átadták az idei Magyar Kultúráért díjakat, majd ünnepi műsorral folytatódott az est. Az életműdíjat Dánielisz Endre és Jakobovits Miklós, az emlékplake ttet Földes Béla, Kőrössi P. József és a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület, a díszokleveleket Bradács Aliz, GagyiPálffy Judit, Lászlóffy Zsolt és a magyarremetei Kéknefelejcs Néptánccsoport kapta. ► Máraidíj Bogdánnak Bogdán László erdélyi költő és prózaíró szerteágazó irodalmi munkássága elismeréséül Márai Sándordíjat vehetett át Hiller István oktatási és kulturális minisztertől, valamint Schneider Márta kulturális szakállamtitkártól a magyar kultúra napján Budapesten. Bogdán László lapunknak korábban elmondta, a díjaknak mindig van jelentőségük: „hiszen az ember a piacról él, s egy ilyen díj mindig felhívja a figyelmet a tevékenységére – fejtette ki. – Bár sok díjban részesültem életem folyamán – tette hozzá – , számomra teljesen mindegy, hogy hol kapom az elismerést: otthon vagy épp Magyarországon.” Azt is jelezte: az utóbbi években elkészült két könyvével, melyek hamarosan meg fognak jelenni – a Tatjána című nagyregényről és a Ricardo Reis Tahitin című, versből és prózából álló kötetről van s zó – , melyekkel, úgy érzi, túllépett az eddigi könyveit meghatározó tematikán vagy problematikán. Ezek az alkotások ugyanis már egészen mások: nem az ötvenes évek Romániájáról szólnak, sőt, még csak nem is itthon játszódnak. „Mostantól a legfontosabb cél a közművelődés, a magyar közkultúra megerősítése” – hangsúlyozta Hiller a Néprajzi Múzeumban megtartott ünnepségen, aki szerint bár a 2007es év nagyon sikeresnek mondható, még sok minden nincsen rendben. „Az esélykülönbségek csökkentése, a tehetséggondoz ás, a közkultúra programkínálatának színvonalemelése a legfontosabbak, mindez azonban csak forrásbővítéssel lehetséges” – fogalmazott, majd meghatározta a tárca ez évi feladatait, hangsúlyozva, a költségvetésnek a közművelődésre fordított részét minden évb en reálértékében növelni kell, és el kell érni, hogy a következő költségvetéstől kezdődően a közművelődés támogatása legalább a mindenkori infláció plusz öt százalékkal bővüljön. Másrészt korszerűsíteni kell a Nemzeti Kulturális Alap forrásbázisát. vissza A címlapok lebonthatatlansága Új Magyar Szó 2008. január 23. Szerző: Lokodi Imre Hogy szidásról vagy elképesztő felmagasztalásról szól a történet, szinte teljesen mindegy. A magyar kultúra napja lehetne az egyetemes kultú ra napja is, nincs miért különcködni. Jó alkalom, de nem alap (főleg nem pénzalap), hogy évente egyszertöbbször átgondoljuk, mi lenne és mi lett a szerepe a kultúrának a rendszerváltás után külső szemszögből nézve. Vagyis elmondhatja véleményét az is, a ki nem a kultúrából él, de anélkül, mint tudvalevő, nem érdemes élni. A kultúra belső foglalkoztatottjai persze másként gondolhatják, de attól még kisebbségben vannak, főleg, ha nincsenek pártszerű nézeteik. Az már egy csapásnak elég, ha a kultúra emberé nek nincs pártszerű nézete, megnézheti magát, ha fennen hirdeti és akként is él, hogy semmi baja a politikával, de megmondja azt is, ő egy külön, független rész, hagyjanak békét neki. Ez az egyik eset.
